Ha valaki konyvet akar irni, miert kerdezi meg, hogy mirol irjon?

Könyvet írni menő. És ami sikkes, az mindenkinek kell - mindegy, hogy nem ért hozzá, mindegy, hogy nem tudja, neki kell. Lehet, hogy kiváló zenész/festő/csipkeművész/istentudjami lenne, de ő írni akar, mert szereti a könyveket, szeret olvasni és milyen jó érzés lehet már a kezedben tartani a saját első művedet...! (Pocsék, letagadod és három napig nem eszel, mikor meglátod a végeredményt. Szívből utálom.)

Illetve kívülről ez olyan egyszerűnek tűnik. Az olvasó akar olvasni, majd ő megmondja, miről írjak, és én, kiváló író (ugyan eddig egy sort nem kanyarítottam le) majd megírom, kész a bestseller. Mert "írni mindenki tud". És az irodalom órán is megdicsért a tanár. Aztán az első negatívabb kritikát meglátva elmegy a kedve az egésztől, vagy jönnek a barátok, és együtt megbeszélik, az olvasó a hülye, irigy, mert ő nem tud ilyen jót kitalálni, és az egész kezdődik előről...

Nekem vannak kisebb történeteim, de nem találom meg bennük az egységet. Ma már boldog-boldogtalan könyvet ad ki, és némely még a ponyva határát sem súrolja. Én sem várnám el, hogy mindenkinek tetsszen, amit írok, kaptam én már mindenféle kritikát a karcolaton, és nagyjából egyet is értek velük, de ha könyvet szeretnék kiadni, akkor azzal törődnék, hogy minőségi legyen.

Akik "jaj írni akarok, de nem tudom, hogy mit" kérdéssel vágnak bele a közepébe, csak azért akarnak írni, hogy elmondhassák, ők milyen menők. De mondanivaló nélkül nem lehet írni. Ehhez még hozzájönnek a nyelvi hibák, a szavak jelentésének nem megfelelő ismerete, és az olvasó máris szenvedő alany lesz.