Szerintetek miért lett hitelen mindenki kedvence Piton a Harry Potterből a 7. rész után?

Nekem addig is kedvencem volt, de a válasz szerintem egyértelmű.

SPOILER:

Mert kiderül, hogy Harry mentora (védelmezője) és erre fel is esküdött.

Én őszintén szólva nem emlékszem hogy szerettem-e vagy sem. Nem azért mert olyan régen lett volna, hogy elolvastam(najó végülis nekem még az a 2 év is sok), de gyorsan egymás után olvastam a köteteket. Sőt abba a hibába is beleestem, hogy nem tudtam kivárni amíg megkapom a hatodikat és a hetediket előbb olvastam mint azt. De mivel nem telt el olyan sok idő (max. 1-2 hónap) amíg az összeset kiolvastam, már nem emlékszem a közben kialakult véleményemre. Nem emlékszem arra sem, hogy mondtam-e ilyet, hogy más akkor is tudtam... vagy tudtam-e egyáltalán.

De hogy miért lett az egyik kedvencem?

SPOILER

Azért mert olyan szép, hogy ennyi év után sem felejtette el Lilyt, és hogy megvédi a fiát, még úgy is, hogy a legnagyobb ellenfelére kísértetiesen hasonlít. Meg ahogy újra olvastam, és hirtelen minden értelmet kapott, hogy Piton igazából nem is rosszakat csinált sose(általában), hanem félreértették, vagy pedig a rossz cselekedete(hogy szivatta Harryt), az semmi a jó cselekedetéhez képest, ahhoz hogy szinte nap mint nap hazudik Voldemortnak, tehát tulajdonképpen az életét kockáztatja érte. Persze lehet hogy nem csak erről van ott szó(nem csak harry bánna, ha voldemort megölné), de akkor is.

SPOILER VÉGE

Meg igazából nem lehet megindokolni, hogy miiért szeretem. Te meg tudod indokolni a te kedvenc szereplődnél(ha igen, akkor ügyes vagy:D)

És még annyi: Az hogy az embereknek megváltozik a véleménye, mikor új szemszögből látják egy személy történetét, természetes, az is természetes, hogy akár 180°-os fordulatot vesz. Az viszont mondjuk tényleg gáz, ha úgy állítják be hogy mindig is tudták. De lásd be igazából valahogy olyan könnyen lesz olyan érzése az embernek, hogy ő azt a dolgot ami történt előre látta. Mert ebbe nem csak a bizonyosság tartozik bele, hanem azz is ha egyetlen egyszer felmerül benned, hogy mi van ha nem gonosz. Pl. ha olvasol egy krimit, és felmerül benned, hogy lehet hogy xy a gyilkos, de ez nem több mint egy kósza gondolat, akkor is könnyen lehet, hogy amikor kiderül, hogy tényleg ő volt, akkor azt mondod: Háhá én tudtam! Szóval lehet hogy úgymond nem "szándékosan" mondják. Hiszen Dumbledore annyiszor mondja, hogy megbízik benne, nem lehet, hogy igaza van? de aztán ezt elhessegetik, és a könyv végén eszükbe jut, hogy nekik ez eszükbe jutott. Szóval ha kell a helyzetre valami szót találni: értsd meg őket :DD

Én végig utáltam Pitont, és nem is lett a kedvencem. Az én kedvencem Ron. Az, hogy kiderültek dolgok Pitonról csak az utálatot változtatták valami semleges érzéssé. De, ha újraolvasom - márpedig ezt évente megteszem -, akkor ugyanúgy utálom, mint mikor még nem tudtam, ki is ő valójában.

Viszont van egy barátom, aki tényleg szimpatizált vele végig, bár lehet, hogy a filmváltozat miatt.

Szia

Én csak a beszólásai miatt szerettem végig Pitont. Végre volt valaki, aki nincs annyira odáig Potterért.

Draco más, bár ő is piszkálta Harryt, de ettől még utáltam.

Szerintem azért, mert ő volt a legnagyobb hős a könyvek során. Végig vállalta a lebukás veszélyét, hogy magára vonhatja Voldemort iszonyú haragját, ezen felül gyűlölt ellenségének fiát kellett pesztrálnia, végeznie kellett az egyetlen emberrel aki értékelte őt és bízott benne Lilyn kívül, és a végén Voldemort így is megölte. Örültem, hogy el tudta mondani az igazságot Harrynek... Perselus és Lily. Együtt kellett volna maradniuk.

Ráadásul ő volt az az ember, aki vissza tudott jönni a süllyesztőből, meg tudott változni. Márpedig a legnagyobb lelki erő ehhez kell.