Írogatok kisebb nagyobb történeteket, most egy "könyvbe" kezdtem bele. Szerintetek érdemes folytatni? Megvan belőle 3 rész plusz a 4. -et elkezdtem, de mivel nem nézte senki, abbahagytam.

Hát, előre lekötöm, hogy ne haragudj meg, de te kérted, hogy írjam le a véleményem.

Látszik, hogy Alkonyat-rajongó vagy, mert mint a szereplők, mint a történet teljesen egy Alkonyat-átírás.

A név, a költözés, az új iskola.

A lány félénk karaktere, hogy fél az új iskolától, hogy nem talál majd barátokat.

A recepciós nőnél már sejtettem a dolgot, mivel az Alkonyatban is hasonlóképpen van megformálva, vörös haj, igaz ott még lila póló is van rajta.

Az is szemet szúr, hogy alá kell iratnia egy igazolást.

Az is feltűnő, hogy csak egy fiú mellett van hely, akinek igaz itt vannak barátai, nem úgy mint Edwardnak.

Az, hogy a lány imád forró vízben zuhanyozni, mert attól ellazul, imád olvasni, az is mind a szeretett és igen jól ismert Bellánkra vall.

Az, hogy az első nap rémálmai volta, az is igencsak eszembe juttatja azokat az esős délutánokat, amiket az Alkonyattal, és a puha takarómmal töltöttem a fotelben :D

Szóval nekem az a véleményem, hogyha kiadnád például, rengeteg rossz kritikát kapnál, miszerint erősen koppintottad az egyszeri és megismételhetetlen Steph-művet.

Igaz az én személyes véleményem szerint, igen jól megírtad, jól válogattad a szavakat, és egy olyan ember aki nem olvasta az Alkonyatot, egyenesen imádná a sztorit. Csak az a baj, hogy ilyen ember nemes egyszerűséggel, a mai világban nem igen létezik. Aki en molvasta az biztos látta. És ha azt a korosztályt célzod meg, amelyből nagyon kevesen olvasták még, akkor a sztori nem helytálló.

Ezzel nem eltántorítani akarlak, buzdítalak, hogy folytasd az írást, akár ezt a történetet is, én szívesen elolvasom, de azt tanácsolom, hogy legyél eredetibb: Az eredetiség és a kreativitás az író legfőbb előnye :)

Csak így tovább.

14/L

Második: Hát ilyen megfogalmazással belőled sem lesz nagy író. Már meg ne haragudj, de egy mondatba ennyi bunkóságot és bántást összetömöríteni...

Én voltma az első válaszoló, nem írok le semmit megint, de nyomatékosítom, hogy ne hagyd annyiban egy-két bunkó ember miatt, hallgass magadra, tedd azt amit szeretnél, mert ha azzal foglalkozol, amihez kedved van, abból általában csak jó sülhet ki, már az is megéri, hogy boldog vagy amikor írod, nem kell foglalkozni egy.két rossz kritikával, de az építőkritikát tárt karokkal kell fogadni :D

Lucyka drága, nagyon érdekel, nem is írónak készülök. 14 évesen meg nehogy azt hidd már, bármit is tudsz a valós életről. Ez nem Amerika, hogy csináld, amit szeretsz, mert megéri, kib...ttul nem. És ne haragudj már, hogy nem vág hanyatt egy valószínűleg szintén 13-15 éves gyerek írománya, amit egyrészt koppintott, de hogy hivatalos legyek, PLAGIZÁLT, betegre rágták már ezt az újfiú-újlámy-újiskola-"elsőnapszerelemésbonyoldalom" témát, nincs benne semmi új.

Meg aztán Stella-Bella... Ne már... Létezik negatív vélemény is, aki szó szerint alkonyat buza, annak biztos tetszik, de szerintem már rettentően agyon hypeolt a téma, nem fogod szívjóságból bíztatgatni senkit vagyis hazudni, hogy ez de mekkora jó. Nem az.

Ha végig olvastad volna, odaírtam, írogasson a maga szórakoztatására, mert ez sokak számára jó önkifejezés és önterápia egyben (biztos evvel is tisztában vagy kedves bölcs 14 éves kislány), tegye akár blogra, de ne várjon hű de nagy elismerő szavakat. Ennyi.

nemtudom mi a neved, de ne szólogass be drága: Na idefigyelj édesem, olvastad az első válaszomat? Remélem igen. Csak annak ismeretében szólogass be. Leírtam neki, hogy ez nekem is nagyon alkonyat-ízű!

Az ilyen emberek mint te, túlságosan elfogadják a sorsukat és bemesélik maguknak, hogy áhh ez úgyse sikerülhet hagyom a fenébe.

Nem mondom hogy oylan rohadt szinten sok élettapasztalatom van, de megvan a magam kis célja, méghozzá az, hogy építész leszek és lakberendező és ezt véghez fogom vinni, mert elhiszem, elhitetem magammal, hogy amit nagyon akarok és harcolok érte, azt megkapom. Lehet, hogy még csak ott tartok, hogy a sims2-ben jókis házakat építek és felpakolom őket a netre, de egy író sem születik tollal a kezében, egy sportoló sem születik futócipőben vagy teniszütővel.

Abban egyetértek veled, hogy megnagyobb sajnálatomra ez nem Amerika, rohadtul le vagyunk maradva. De ebbe nem kell beletörődni, mert ezen lehet változtatni. Olyan apróságokkal is, mint az, hogy ha kutyát sétáltatsz és jön veled szemben valaki, akkor a drága kutyikádat letlod a járda szélére, ne annak a járókelőnek kelljen már kikerülni. Amerikában ez van, az amberek törődnek egymással, nagyon remélem, hogy egyszer nálunk is így lesz.

Ajánlom figyelmedbe ezt a könyvet: Paulo Coelho-Veronika meg akar halni. Lehet, hogy fiatal vagyok hozzá, de szerintem vagyok annyira intelligens, hog levonjam a mondnaivalóját, ami a következő: Ha mindig csak halogatunk, monoton éljük a hétköznapjainkat, egyszer csak arra eszmélünk föl, hogy nincs is életünk. Eduard történetéből kiderül, hogy nem szabad veszni hagyni a vágyainkat, Veronikáéból pedig az, hogy soha nincs még elég élettapasztalatunk, a sors mindig tartalmaz valami újat számunkra, ha ezt elfogadjuk :)

Lehet, hogy most még csak egy taknyos kis 14 éves vagyok, de majd később visszagondolok erre a korszakomra amikro az volt a legnagyobb bajom, hogy elszakadt akedvenc farmerom (mert az a hülye osztálytársam ellökött a habpartin).

Szép napot :)

Kérdező: Teljesen igazad van, csak tudod a mai emberek (beleértve én is) elég előítéletesek ahhoz, hogy kiszúrják az első oldalon az alkonyat-koppintás legkisebb árnyékát és letegyék a könyvet vagy bezárják az oldalt. A másik válaszoló egy kitűnő példa erre, és elnézésedet kérem, hogy itt állok le vele veszekedni, de ezt úgy éreztem nem hagyhatom annyiban :)

A blogodat megnéztem, elmentettem a könyvjelzők közé, majd követlek :)

És mint már említettem: Te sem tollal a kezedben vagy ezesetben ujjakkal a billentyűzeten születtél. Gyakorolni-gyakorolni-gyakorolni. :)Írj privit, és szívesen segítek, elmondom a véleményemet, őszintén :)