Műfordítóként mennyire nehéz elhelyezkedni?

A lengyel és cseh mitől egzotikus?! A szláv nyelvcsaládba tartozik.

A fordítói szakma telített.

A szakfordítói talán még csak, csak, de az adott szakmában jártasnak kell lenni, nehogy marhaság süljön ki belőle.

A műfordítás: regények, novellák, stb. még telítettebb. Elég belterjes.

Ahhoz azért már több kell, pl. írónak, költőnek illik lenni. Persze az ún. nyersfordítás is létezik, amit aztán a költő az eredeti stílusban magyarul megalkot, de ki kérne meg rá, amikor megnyom 2 gombot, és már meg is van a nyers szöveg bármely nyelvről fordítva.

4#-es vagyok.

Egyéb iránt, a műfordítók vagy egyetemen, főiskolán tanítanak, klf. lapoknál, kiadóknál szerkesztők, lektorok, stb.

Tehát műfordításból ugyanúgy nem lehet megélni, mint költészetből, regényírásból.

Én pl. korrektor voltam 2006-ban egy szépirodalommal is foglalkozó kiadónál.

Egy 470 oldalas művön 3 hétig dolgoztam. Ívenként ( 1 ív 16 oldal) kaptam 1.800,-Ft-ot.

Az durván 30 ív= 54.000,-Ft volt.

A fordító akkor jó egy évig dolgozott a fordításon. Biztos kapott kb . 3-400.000,Ft-ot. De azt oszd el 12 hónapra.

Ezt csak munka mellett lehet művelni, és nem elég a nyelvtudás, írói, költői tehetség kell hozzá, amit már az anyanyelveden bizonyítottál.

Annyit még hozzátennék, hogy műfordítóként nem lehet “elhelyezkedni”.

A kiadók megbíznak, szerződést kötnek egy adott mű lefordítására.

De ahhoz neked tehetséges, ismert írónak, költőnek kell lenned, aki alkalmas az adott mű művészeti stílusában, hatásában, eszközkészletével átültetni magyar nyelvre.

Mondjuk, felkérést kapnál egy klasszikus mű hű fordítására, mit kezdenél vele?

Itt egy szép példa:

“ Az egyik legújabb angol fordítás Krúdy Gyula Rezeda Kázmér szép élete című művéből született 2011-ben. Krúdy utolsó regénye először már az író halála után jelent meg 1933-ban – folytatásokban – a Pesti Naplóban. A történet az 1914-es év Budapestjére kalauzol minket, a ‘boldog békeidők’ utolsó évébe, amelyet már beárnyékol a közeledő háború. Rezeda Kázmér Krúdy irodalmi alteregója, akinek szerelmi kalandjai során föltárul a kor különös atmoszférájú élete, miközben a szerző valós és álombeli alakjai népesítik be a kötet lapjait. A regény Krúdy egyik legérettebb, legjelentősebb műve.”

*

Nyilván a magyar regényeket angol írók ültetik át angol nyelvre.

Megkísérelnéd?

Jelentek meg már műveid magyarul, regény, novella, tárca, verses köteted?

Próbálkoztál már különféle írói, költői perszónákban megjelenni?

Végeztél már stílusgyakorlatokat, pl. Móricz, Kosztolányi, Ady, Csokonai, Berzsenyi, Krúdy, Jókai, vagy Durell, Agatha Christie, Burns, Por,stb., stb.?

Bizony ahhoz kellő irodalomtörténeti, irodalomelméleti műveltség, szókincs, stílusérzék szükséges.

Íme: [link]

Ez egy szakma, de a MŰfordító akarsz lenni, ahhoz nem elég a “tükrözés”, ahhoz írói, költői, művészi tehetség is kell.

Sok sikert!