Mi ez a nagy felhajtás a Szent Johanna gimi könyvek körül?

Figyeljetek, én még ötödikesen kezdtem el olvasni és akkor nagyon bejött. Most már én is látom hogy vannak benne hibák. Viszont a legtöbb könyvben van egy-két logikai ugyanis még a legjobb íróknak sem könnyű odafigyelni az általuk megalkotott világ minden ki részletére. Amúgy meg egyénfüggő, hogy kinek mi jön be, én azokat is megértem akik nem bírják csak a könyv gúnyolását nem pártolom.

Rávilágítani a hibáira/hiányosságaira nem ugyan az, mint kigúnyolni.

21, ez nem gúnyolás, és nem arról szól, hogy "vannak benne hibák". Az SzJG egy rossz könyv, kb. az a fajta ponyva, amit pár évtized alatt elfelejtenek, mert nincs benne semmi extra. És ez nem a történet hibája, mert a legsablonosabb sztorit is meg lehet írni nagyon jól. Laura hibája, aki - épp valamelyik nap olvastam egy nemrég vele készült interjúban -, hogy kortárs magyar ifjúsági szerzőket sem olvas. (se kritikákat a könyveiről, mint azt már említettem) Annyira arrogáns, hogy nem nevezheti magát írónak, max. szerzőnek, és azt is csak azért, mert szerencséje volt és befutott az SzJg-vel. Pedig valószínűleg van képessége az íráshoz, humora és egy alap stílusa, amin tudna fejleszteni, de nem fog, mert minek, ha így is sikeres? Az nem baj, hogy semmi értéket nem teremt, sőt némelyik sztorija elég káros - pl. az SzJG is. (Az megvan, hogy leszólja az egyik karakter által az étkezési zavart, és évekig bullyingolnak benne egy srácot, jól elkacarászva rajta? Ezek nem hibák, hanem kvázi szégyen.)

Valahol ezt a Bogyó és Babócához lehetne hasonlitani. Bizonyos korban nagyon hasznos tud lenni a fejlődes szempontjából is, de utólag nem feltétlen értünk egyet korábbi velemenyünkel. Ez is bizonyos korban nagyon hasznos lehet a kamaszok szempontjából és mivel egy hétköznapi lany sztorijába van beburkolva, ezért annélkül tanít, hogy az olvasói észrevennék hogy tanulnak, vagy tanítva vannak.