Mitől függ hogy egy regényt más nyelveken is kiadnak, mint az eredeti nyelve?

Ez nem teljesen igaz, mert van egy brit ismerősöm, aki kifejezetten olyan irodalmat ad ki (UK/US), amelyet ő értékesnek tart, és talán nem is volt olyan könyv, amelyen ne bukott volna.

De finanszírozza a magánvagyonából, mert fontosnak tartja, hogy az angolul beszélők megismerjék ezeket a külföldi szerzőket.

És még tudnék mondani több külföldi személyt, illetve legalább ötven magyar ismerősömet, akik szintén az adott mű-író iránti szeretet miatt adnak ki könyveket, nem a nyereség miatt. Mert bizony vannak ilyen elhivatott emberek is.

Piackutatás. A legtöbb esetben felmérik, mekkora profitot hoz. Ha nem hoz, vagy nem eleget, vagy nem biztos, akkor nem tesznek bele pénzt.

Kifejezetten magyar írókra vonatkoztatva: ami idehaza esetleg sikeres, annak külföldön már lehet régen van kialakult piaca és kínálata, ahova nem férne be úgy, hogy pénzt is termeljen, vagy az is lehet, hogy adott külföldi országban a célközönség nagyon kis réteg és megint csak nem termelne nyereséget. Akkor a kiadó minek költsön rá?

„#2 A te eseted egy hatalmas kivétel, mert magánszemélyről beszélsz, nem kiadóról.”

Szerinted a ma Magyarországon működő kb. 1000 kiadó mind hatalmas épületekben, rengeteg emberrel működik?

Segítek: nem. (Szinte minden ki van adva, még a nagyoknál is – gyanítom, te csak őket ismered.)

És ontják a könyveket?

Segítek: nem. (1-5 között – vagy lehet, hogy nulla könyvet adnak egy évben)

Ettől ők még kiadók?

Segítek: igen.

*adnak ki

A mikrokiadók is kiadók, ezt akartam írni.

Leiner Laura nagyon jó példa.

Külföldön a tinikislányoknak szóló témákkal és történetekkel Dunát lehet rekeszteni. Ahhoz hogy külföldeken Leiner Laura könyveit megérje lefordítani és kiadni, sokkal jobbnak (értsd: sikeresebbnek) kéne lennie itthon.