Hogyan kezdjem el megírni a könyvemet?

Kérdező! Helyesen: le szeretnék ülni. És nem kell rögtön a torkának esni, ha valaki kijavít téged, akkor sem, ha úgy gondolod, hogy hibásan. Ha pedig többen állítják ugyanazt, érdemes utána nézni. Kezdjük azzal, hogy a le nem jelző, hanem igekötő, az ülni-hez kapcsolódik. Ha belegondolsz nem létezik olyan kifejezés, hogy leszeretnék, leülni viszont inkább. Másképp fogalmazva, ha elővesszük a mondatelemzést az úgy helyes: Mit szeretnék? Leülni. Tehát a mondat átírva akár lehetne ,,Szeretnék leülni." is. A szeretnék ebben az esetben egy segédige, ami az igekötő és az ige közé fúródott be.

Az eredeti kérdésre válaszolva, szerintem ne add fel, ha megakadsz valamiben. Főleg nem az elején, csak kezd el írni, kell egy kezdőmondat ami elindít téged. És nyugtasson a tudat, hogy bármikor kitörölheted, átírhatod. Ha így sem működik most két dolgot tudnék ajánlani: ha leülsz, és nem tudsz mit írni, végy a kezedbe egy könyvet, és kezd el olvasni. Akár elemezheted is írói szemmel, előveheted a ,,Mire gondolt a költő?" kérdést, figyeld meg az író mondatait stb.

A másik pedig, hogy képzeld el mit, akarsz leírni, a jeleneteket, párbeszédeket, és próbáld meg pontosan azt papírra vetni. Mintha egy álmodat, vagy élményedet mesélnéd el egy ismerősödnek.

Egyébként magának az írásnak a gyakorlása is sokat segíthet, kezdj el novellákat, vagy szimplán szösszeneteket írni. Nyugtázd magadban, hogy itt nem fontos a pontos fogalmazás, csak írj valamit. Pinteresten vannak erre alkalmas writing pormpt-ok, vagy akár kereshetsz is egy képet, ami ihletet adhat.

Nem létezik olyan, hogy leszeretni (bármit).

Helyesen így használjuk: szeretnék lemenni a boltba ;) esetleg: lemennék a boltba.

Vagy nyakatekerten - ami nekem például annyira nem tetszik, így nem is használom: le szeretnék menni a boltba.

Egyéb: ne oktass ki másokat, amikor te vétesz hibát.

Előbb tanulj meg írni, aztán majd okoskodhatsz (bár az ilyen embereket mi, írók sem szeretjük), ám addig fogadd el, hogy nem vagy tökéletes, és dolgozz a gyengeségeiden - esetünkben a helyesíráson.

Az a baj, hogy mostanában iszonyú divat lett az írás, minden második ember, aki elolvas néhány könyvet már úgy gondolja, hogy ilyet ő is tud. (és amilyen igénytelen könyveket néha kiadnak, ez talán még igaz is lehet) Az első lépés az lenne, hogy először sokat, nagyon sokat kell olvasni, hogy egyáltalán megtaláld a saját stílusodat, hogy lásd hogyan tud felépülni egy történet, milyen technikákkal lehet megragadni az olvasót.

Csak azt tudom javasolni, hogy olvass sokat, így talán elég tapasztalatra teszel szert ahhoz, hogy felépíts egy történetet, növeled a szókincsedet, fejleszted a helyesírásod és kifejező készséged. És nem utolsó sorban talán magadra szedsz egy kis alázatot, ugyanis egy író sikerességéhez az olvasók járulnak hozzá és ha tetszik, ha nem mi, az olvasók fogjuk eldönteni, hogy megvesszük-e a könyveidet vagy nem. Ha így viszonyulsz hozzánk vagy a kritikusaidhoz, akkor nem jósolok neked hosszú pályafutást íróként.

Ha az első két rész nem megy, kezdd a harmadikkal, és majd később visszatérsz, ha már belelendültél.

Mondjuk ezzel a hozzáállással, hogy még egy szimpla helyreigazítást sem fogadsz el, és magas lóról oktatod ki azt, aki segíteni próbál (azt már meg sem említem, hogy nettó baromságokat írsz), nem jósolok neked nagy jövőt.

@ Kérdező

Ha meg van az egész sztori, az már jó. Én a te helyedben most az első fejezet megfogalmazásán agyalnék (miről fog szólni, és, hogy hogyan írnám le szóró-szóra), és nem feltétlenűl papír előtt. Ne siettesd magad, és ne rohanj, hogy rögtön mindent leírj, csak kezd el megfogalmazni magadban. És ne stresszelj, ha nem megy, szerintem senkinek sem fog elsőre. Ja, és legyél hajlandó áldozatokaz hozni, lehet egy fél év múlva már nem fogod érdekesnek tartani ez a sztorit és félre rakod. Benne van a pakliban ez is. Sok sikert!

Sima wattpados "író", aki azt hiszi, hogyha 20 oldalt fogalmazásban megír, akkor már művész.

Hagyjátok a francba. Láttátok milyen kommeneket nyomott. Nem érdemes vele foglalkozni.