A magyar szépirodalommal mely műveken át kezdjek ismerkedni?

#4

Szépirodalomban én nem olvasok magyar kortársakat, csak szakirodalomban.

Viszont érdekel, hogy miért ez a véleményed.

Mert annyira gyengék, de annyira... (Na, nem mintha a kortárs külföldi irodalom jobban állna: a németektől kezdve az oroszokon át az amerikaiakig rengeteg szakmabeli panaszkodik, hogy nem tudnak semmit sem felmutatni az elmúlt 30-40 évből. Ahogyan az egyik leghíresebb orosz kritikus mondta néhány éve: az orosz irodalom régóta halott. A németek is kétségbeesetten próbálnak valakit felkutatni, hogy bemutathassák, hogy igen, van legalább egy írónk, aki megüti a mércét, és nem jön össze nekik sem. A franciák már beletörődtek.)

Hol van ma egy Nemes Nagy Ágnes? (Nyilvánvalóan a többi legjobbat nem fogom felsorolni egyik kategóriában sem.)

Hol vannak olyan esszéisták, mint Babits, Cs. Szabó?

Hol vannak olyan regények, mint Az ellenállás melankóliája, Az ötödik pecsét, A befejezetlen mondat, a Pacsirta?

Móricz, Kosztolányi, Sánta novelláihoz foghatót hol találunk?

Márai Naplójához mi hasonlítható?

A magyar drámáról még a mindent dicsérő irodalmárok is csak lenézően tudnak nyilatkozni...

De a legnagyobb baj (baj egyáltalán) talán az (velem), hogy amikor a világirodalom legeslegjobb regényeit elolvassa az ember, akkor, legalábbis én, már csak azokhoz tud viszonyítani. Ezért szokták kezdő íróknak azt a tanácsot adni, hogy nehogy belemerüljenek a klasszikusokba, mert elmegy a kedvük, és bizony rájönnek, hogy a legnagyobbak lába nyomáig sem érnek fel. (Azért sokukat nem fenyegeti az a veszély, hogy Joyce-t (Broch-ot stb.) és társait olvassák (pláne eredeti nyelven), elég sok magyar „íróval” beszélgettem, és a túlnyomó többség bizony bottal sem nyúlna hozzájuk.)

Mint a kortárs (magyar) filmek: nincsenek rendezők, színészek, forgatókönyvírók, de öntik a selejtet rendületlenül.

Talán találsz a hozzászólásomban valami értelmeset is, és választ a kérdésedre, mert átfutva rajta, én nem találtam benne. :)

#6

Köszi szépen a részletes véleményedet.

Viszont szerintem csak egy a baj azzal, amit leírtál, hogy te a múltban ragadtál, nem haladsz a változással. Régen az volt a stílus, amit ők képviseltek, ma teljesen más. Attól, mert ma már nincs olyan, mint Móricz, attól még nem biztos, hogy a jelen írók, költők sokkal rosszabbak lennének, csak mások. Változik a világ, így mindenki változik velük együtt.

Egy példa: régen a magyar politikusok vérüket, életüket adtál volna Magyarországért. Most ez a jelenben is megtörténne? Nem, persze, hogy nem.

Tehát ne várjuk el a mai kor írójától, hogy ugyanazt fogja hozni, mint 100-200 évvel ezelőtt. Ez egy új világ. És azért ennek a világnak is megvannak a mai sikeres szerzői.

Lehet, hogy neked a minőség Petőfinél és Móricznál van, de azért már nem abban a korban élünk.

Ne élj ennyire a múltban, mert akkor nem fogod élvezni a jelent.

Charlotte Bronte: Jane Eyre

Első körben én ezt ajánlanám. Ma a világirodalom egyik legfontosabb regényeként tartják számon.

Ernst Joseph Görlich: A fehér rabszolga

Ezt nem tudom, hogy szépirodalmi-e, de szerintem érdemes elolvasnod.

Ja, elnéztem a kérdést.

Ha magyar szépirodalmat akarsz, ajánlom Jókai Mór regényeit.

Szegény gazdagok

Egy magyar nábob

Kárpáthy Zoltán

A lőcsei fehér asszony

Névtelen vár

A fekete gyémánt