Elolvasnátok egy könyvet aminek ez a bevezetése?

Egy icicipicit átalakítám, de viszont nem vagyok zseni a bevezető írásban, ez csak tényleg egy ilyen meglátás féle. Magyar tanárom lebaszott anno a sok kicsi mondat miatt és az szemet szúrt ezért akaratlanul is, berakok pár vesszőt es szavat pluszba példának. Nem akadékoskodni akarok tényleg, talán ez sem hibátlan:

Minden történetnek van egy főgonosza. A legtöbbször legyőzöd, de előfordulhat, hogy ő győz le téged. Van, hogy a legjobb barátoddal kell szembenézned, megesik, hogy te alkotod meg a gonoszt, de még az is lehetséges, hogy te magad vagy az.

Minden gonosznak van egy története: elhagyták, nem értették meg, meg sem hallgatták, elnyomták vagy egyszerűen magukra maradtak. A legtöbb hatalomvágyó szupergonosz rendelkezik valamilyen léleksajdító történettel, valami tragédiával, ami elindította őket az úton. Vannak olyanok is, akiket kezdettől fogva rossznak tekintettek, mígnem azzá is váltak, de megesett már, hogy mind a kettő megtörtént. Az összes létező történetben minden gonosz erő elbukik, néha a hős is belehal, de a világ megmenekül. Figyelmeztetlek, ez nem az a történet.

Főgonosznak lenni magányos. Mindenki fél tőled, nincsenek barátaid. A családod elvesztetted, elhagytad, vagy kitagadtak.

Azonban mindezek mellett hatalmad van, hallgatnak rád, te irányítasz. A legtöbb történet elképesztően irreális. Nem győzedelmeskedhet mindig a jó. Valósághűen átgondolva sok esetben veszítené el a harcot az emberiség, és venné àt az uralmat a katasztrófa, a káosz, a sötétség, és a kegyetlenség.

Nem, ugyanis egymás után dobált sablonos tőmondatok armadája.

Főgonosznak lenni magányos - MI?

Ez nagyon szemet szúrt, de nyugi, sokan pontosan ilyen "pattogós", kiforratlan stílusban kezdjük, szóval semmi baj. Gyakorolj sokat, és ne félj az összetett mondatoktól, mert sokkal kellemesebb egy hosszabb szöveget olvasni.

A túl sok pont töredezetté teszi a mondanivalót, és megszakítja a folytonosságot.

4-es vagyok: az ilyen szintű, kissé talán szájbarágós bevezető nagyon sokszor nem szükséges.

Kezdd el írni a könyvet, és miután végeztél a kötettel, utólag add hozzá a prológust.

Miért? Mert elképzelhető, hogy mire a könyv végére érsz már teljesen más bevezetőt képzelsz el hozzá.

Én is írtam az enyémhez, mert jó ötletnek tűnt, de két kötettel (és 400+ oldallal) később rájöttem, hogy nincs rá szükség, mert a cselekményben mindenre magyarázatot adtam, ami miatt a prológus eredetileg íródott.