Könyvesboltba járni és márkás könyvesszatyrokkal mászkálni régen is egy életérzés volt, vagy ez csak most lett divat?

Én nem érzem, hogy életérzés vagy divat lenne, csak mert pl. egy olyan vászontáskával járok vásárolni, amin egy könyvkiadó szerepel, vagy Libri van a szatyromra ráírva.

Tudod bizonyítani az észrevételedet, hogy ez honnan jött?

1.

Ez mindig is menő volt.

De például ami teljesen új, az egy másik ilyen dolog, hogy mostanában menő okoskodni, ha valaki leírja, hogy nem szereti a Netflixet, mert kevés rajta a szinkronos tartalom.

Ilyenkor mindképp alá kell írni, hogy azért illene már megtanulni angolul meg a többi.

Ha valaki bemegy a könyvesboltba, akkor előfordulhat, hogy vesz könyvet, amit aztán a kasszánál beletesznek egy táskába.

Durva, mi?

Kettes, ilyet ne írj, hogy tanuljanak, mert azt nem szeretik.

Hármas, azért megkérdezik előtte, hogy kér-e, mert az is pénzbe kerül.

4. Ja, csak nem tudtam, hogy a libris táska már a luxus életérzés.

Akkor mit szóljon az, aki hétvégente leugrik Dubaiba friss gyümiért a közértbe és onnan van a szatyra?