Könyvkiadás - ti mit gondoltok erről?

Nekem több könyvemet kiadták már, egy ideig jó buli volt, de abbahagytam.

1.

Először is nem ment a szétosztása. Voltak dedikálásaim nyilvános helyeken, hogy az emberek figyelmét felkeltsem és odajöjjenek, általában 3 lépés távolságból megnézték a plakátot, meg a borítókat, néhányan odajöttek,átforgatták a könyvet majd otthagytak, nagyon kevés ember jött oda, hogy érdeklődjön és elvigyen könyvet, de az már jó érzést adott, amikor valaki odajött és megtisztelt azzal, hogy elfogadott egy dedikált példányt.

A reklámozás is nehezen ment, FB és Insta oldalt csináltam, igyekeztem nagyon felkelteni mások figyelmét a tartalmakkal, amiket megosztottam, de nagyon kevés olyan követőm lett, aki nem a szüleim miatti tiszteletből követ. Instán meg a legtöbb követőm azért követ, mert ő is író, a saját oldalát akarta reklámozni.

Nagyon kevés érdeklődő volt az ismerőseim között és minél több könyvem megjelent, annál kevesebb embert érdekelt.

Az első könyvemből csomóan kértek, a legtöbbtől a mai napig hallgatom, hogy miért nem volt idejük még kinyitni sem.

Az ismerőseim java ingyen példányokat kér, hogy sokszor olvasás nélkül felvághassa a polcra, amikor valamelyiktől azt kértem, hogy vegye meg, megsértődött...

***

2.

Főleg az elején, nagyon stresszeltem a gondolattól, hogy amint kinyomtatják, nem módosíthatok a könyvben. Minden könyvemben van egy kis hiba, ami természetes, hiszen a szerkesztő kb az egészet átjavítgatja, ő is követhet el hibákat, amiket lehet nem veszel észre, majd a tördelésnél is lehet hiba - de engem egy részben zavar.

Előtte az interneten volt egy online könyvem, mindig kiraktam egy fejezetet és utólag korrigálhattam.

***

3.

Az is zavart, hogy ennyiszer el kell olvasni figyelmesen a könyvet. Elképzelheted, hogy egy 150 oldalas könyvet elolvasol mielőtt beküldöd a kiadónak, elolvasod, amikor a szerkesztő agyonjavítva visszaküldi, aztán javítgatod, majd megy tördelésbe és elolvasod a betördelt fájlt is, hogy biztos ne maradjon benne hiba, a végén már utálni fogod. :D

Az első könyvnél kb úgy nézett ki a korrektúrázás, hogy visszakaptam egy olyan dokumentumot, hogy csomó mondatnak nem volt értelme, kiszedtek lényeges részleteket, kb, mintha egy vázát odaadtam volna, és ők összetörték volna egy kalapáccsal és újra össze kellett volna ragasztanom.

Szerencsére a második könyvnél nem volt már ilyen.

Viszont ezt az egészet azért elfelejted, amikor a könyv kinyomtatva van a kezedben.

Csak sok könyv kiadása után nekem már eljött a pont, hogy nem tudom elfelejteni, elég sok időt elvett minden egyes alkalommal és főállás mellett csinálni igen nehéz.

***

De azt nem bántam meg, hogy belefogtam a könyveim írásába és, hogy kiadattam őket. Bár sok negatívat írtam, de azért mégis jó érzés, amikor a kezedben tartod a könyvet, amit írtál.

A hagyományos kiadó a legjobb, mert ott jól szerkesztik, aztán el is adják a könyved profi módon. De ehhez íróként rengeteget kell tudni. A Könyvmolyképzőnek sok írója van, mind az Aranymosás pályázattal került be, szóval nem lehetetlen a dolog.

Ne add fel az álmaidat, hanem szerintem inkább tanuld meg az írás alapfogásait, hogy ha tehetséged van, akkor a legjobbak között lehess.