A Kincskereső Kisködmön csak szerintem ennyire szörnyű könyv?

A könyv remekmű. Rosszul nyúlt hozzá a tanítód. A mártírkodás fogalommal nem vagy tisztában. Aki -kodik, -kedik, az csak megjátssza. A könyv nem mártírkodásról, nem is mártírokról szól, hanem mélyen emberi.

Önzés, nagyravágyás, lelkiismeret, szeretet, önzetlenség, együttérzés, lelkifurdalás, hibáinak jóvátétele. Naiv tévhitek leleplezése humoros, szellemes, ironikus módon.

Nem értetted meg a regény lényegét, ezért felszínes és téves ítéletet hoztál. A tanítód hibája.

Amúgy analóg a mai világgal is. Lám a torokgyík, a diftéria hogy szedi áldozatait. Szinte nem volt család, ahol ne vitt volna el egy-két gyereket a 19. század közepétől kezdve világjárvány volt.

"Az 1800-as években zajló járványokra jellemző, hogy a több mint 23.000 megbetegedés közül 9.000 végződött halállal (kb. 40%). Leginkább Baranya, Sopron, Borsod, Torda, Temes Törvényhatóság területén pusztított a vész, ahol a halálozási arány még rémisztőbb volt: meghaladta az 50, de akár a 80 százalékot is.

A torokgyík Móra Ferenc Kincskereső kisködmön c. regényében is megjelenik. A könyvben először a főhős húga, majd maga Gergő is megbetegszik, de csak utóbbi éli túl a fertőzést. A történet e mozzanata is hozzájárul Gergő személyiségének kibontakozásához."

A betegség elleni küzdelemben a nagy áttörést a francia kutatók általi, 1888-ban bekövetkezett ún. toxin (mérgező alkotóelem) kimutatás jelentette, mely felgyorsította az eseményeket. Emil Adolf von Behring 1889-ben megállapította, hogy a szérum hordozza az immunitást, majd Shibasaburo Kitasato-val 1890-ben beteg állatokból vitték át az antitoxint emberre is. A leglényegesebb kísérletek elvégzésében szinte versenyt futottak a halállal, hiszen Európában a középkori pestis járványhoz hasonló méretű diftéria járvány dúlt.

Emil von Behring egy ideig a berlini Koch Intézetben dolgozott és munkásságának legnagyobb eredménye a diftéria és a tetanusz elleni passzív immunizáció felfedezése volt. A passzív immunizálás során az adott baktérium elpusztítására alkalmas ellenanyagot tartalmazó szérum kerül befecskendezésre a szervezetbe. A diftéria elleni immunizáció felfedezéséért Emil von Behring Nobel-díjat kapott 1901-ben."

4-es vagyok.

A regény főhősének a jellemfejlődését követjük nyomon a mélyen emberi, testi- lelki szenvedések nyomán is. Egyetértek, hogy már több nemzedéket leszoktattak az ócska képregények, a még ócskább, Hollywood-i, sematikus, nulla szellemi értékű gányolásokkal. Nem is tudnak róla, hogy nem kultúrát kapnak, hanem csak szellemtelen takarmányt.

3-as!

Érdektelen, hogy lepontozták a véleményedet. Mélységesen egyetértek veled.

Vedd 100%-nak.

"Hát egy buta proli gyereknek tényleg nem megfelelő olvasmány. Nem is tudom, mit kellene nektek kijelölni kötelező olvasmányként, talán valami Pókember képregényt. Az meg, hogy valaki egy könyvtől depressziós lesz, hát...viszonylag jó elmeorvosok vannak, csak el kell menni hozzájuk..."

Szerintem meg pont ez a buta proli vircsaft amit te csinálsz "bezeg te még katona sem vótá" meg "ha én nem lapátoltam vóna' a disznószart a TSZ-ben 60-ban most nem lenne ilyen jó élet", "ezek a mai fiatalok" stb...

De hát kinek a pap...

Az érzelmi intelligencia fejlődését is elősegítő művek nagyon fontosak.

Némely hozzászólásból kitűnik, hogy vannak, akiknél ez nem volt sikeres.

7-esnek!

Nagyon szomorú, hogy így gondolkodsz. Akit nem neveltek érzelmileg, az maga is az érdektelenség, részvétlenség áldozata lesz. Az ilyen regények, novellák nem azért kötelezőek, hogy l'art pour l'art legyen kötelező is, hanem azért, mert örök érvényű emberi tulajdonságokat, problémákat, belső, tehát lelki konfliktusokat tárnak fel, fejlesztik a gyerek értékrendjét.