Mi a véleményetek a történetemről? Esetleg lenne aki elolvasná a teljes szöveget?

Részlet a történetből:

,, Csak barangolt a erdőben. Határozottan eltévedt, bár a ezt a világért sem ismerte volna be. Egyre csak ment, számolta fenyőfákat, érezte, hogy ritkulnak a fák, egyre kevesebb a tűlevelű. Fülelt, majd meghallota a vízcsobogást. Egy folyó! Futásank eredet, a hang egyre erősödött.

Mikor megtorpant a vízparton, lábaiból kiszált az erő. Hiszen ez a Határ folyó..... Átlépte valahogy a határt. Innentől már védtelen, ez már az emberek földje volt. Nem kellett volna leválnia a csapatától, és a saját feje után menni. Hiszen ezen kívűl még csak egyszer volt járőrözni.

Nem messze egy tisztás és egy kitaposott ösvényt látott, de nem emberi ösvényt, inkább vadcsapást. Orrára és szemére hagyatkozott. Lószag és pata nyomok. Egyetlen ló, és egy... Egy ember. Ereiben meghült a vér. Bármikor megismerné azt a kesernyés de mégis édes illatot amit az emberek bőre természetesen árasztott.

Elhátrált a folyótól. Az ösvényt látta folytatódni a domboldalon a túlparton. Nagyjából 60 méterre lehetett egy átjáró. Talán gázló, vagy egy híd. Minden bátorságát összeszedve az ösvény és a tisztás felé vette az irányt. Elérte a vaskos fahidat, ami stabilan állt a az erős sodrású folyó felett. Futásank eredt, át a túlpartra. Félt az emberektől, jobban mint bármelyik történelmi szörnytől vagy ősi diktátortól aki majdnem pusztulásba taszította az óriásfalkák eggyikét. "Hiszen az ember veszélyesebb volt mint a sárkánytűz." hallotta tanítója figyelmeztető hangját. Amikor átért a túlpartra, beszélgetést halllot nem sokkal elötte. Kazamat nyelven beszéltek, az emberek és állatok közös ősi nyelvén. Az emberek már elfelejtették ezt a nyelvet, de az állatok mind ezen a nyelven szólnak egymáshoz.

Előrébb osont, hajtotta a kíváncsiság. Egy lányt hallott aki enyhe akcentussal és bő szókincsel magyarázott egy hegyről ahol a szellemek a földre lépnek. A másik csak néha szólt közbe, fiatalos de érdes hangján. Hatin ezer közül is meg ismerte volna, elveszettnek hitt barátját, Vatut.

Azonnal közelebb osont és egy sárga levelű bokor alatt megbújva kereste a hollót. Vatu épp azt ecsetelte a lánynak, hogy milyen szép tájak vannak a Fehér-szirtek mögött. Előrébb kúszott hogy szeműgyre vegye merre is van a madár.

Amikor meglátta minek a vállán ül Vatu, azt hitte menten összeesik. Meglátta őt!

Még életében nem látott embert, de anyira rettget, és úgy remegett a lába, hogy attól félt meghalljká a levelek zörgését.

Vatu és egy ember lány. Annyi kérdés kavargott a fejében ezel az abszurd helyzettel kapcsolatban.

A legfontosabb észrevétele mégis az volt, hogy ez az ember nem úgy nézett ki, mint a a mesékben amiket kölyök korában hallott az anyjától. Nincsenek csúnya hólyagok a bőrén, a szemei sem sárgák vonal pupillával, fogai sem hegyesek. A hangja nem olyan volt mintha köveket morzsolnának, inkább, mint egy kellemes dallam. Akár egy fiatal farkas szuka hangja is lehett volna.

Nagyon érdekesnek találta. De a szaga jellegzetes sem volt teljesenjellegzetes, kesernyés mégis édes, keveredve egy kis fenyő és virágillattal.

Közelebb merészkedett, arcát már csak pár levél takarta.

A lány megfordúlt annyira hirtelen, hogy Hatinnak ideje sem volt hátrébbhúzódni. Biztos rálépett egy gallyra, vagy megzörgette a leveleket.

Abban reménykedett hogy csokoládé színű bundája beleolvad a talajba... Ám zöld szemeit nem tudta elrejteni a sárga levelek közt.

A lány ijedten kapkodtam tekintetét egyik fáról a másikra. Vatu idegesen ugrlát a vállán. Most tűnt csak fel neki hogy a madár bal szárnyát fehér kötés fedte.

Szemével Vatut fixirozta hátha barátja megérzi, hogy őt figyeli.

A lány tekintete a bokrokra vándorolt. Amint zöldesbarna tekintete találkozott két világoszöld szempárral, ijedten lépett egyet hátra.

Hatin érezte a félelmet. A lányét is és a sajátját is. Viszont magyarázatra volt szüksége a madártól, aki továbbra is kitartóan ült a lány vállán. Előre lépett a bokorból. Nem volt nagy termete,. Alacsonyabb volt még néhány vele egyidős szukánál is, de most nem érdekelte menyire nevetségesen festhet.

Vicsoritott és a tőle telhető legijesztőbb és mélyebb morgást hallatta.

A lány megrökönyödve figyelte a bokorból előbújó farkast."

Ez lenne az ilyen bevezető fejezet a történetbe amit írok. Ez egyébként egy fantasy történetnek készül.

Kérlek írjátok meg a véleményeteket, hogy tetszett, mink kéne javítani stb.

A helyesírási hibákért elnézést kérek, elég fáradt vagyok, így nem hinném hogy feltűntek a hibák átnézés közben.

Köszönöm ha elolvastad.