Titeket nem zavart a Fallout 1-ben lévő időlimit?

"pont azt érzem, hogy sok mindenre nem igazán lehet rájönni"

"az Improve Shady Sands' Agriculture c. jelöletlen küldetésről sem tudtam"

Ez igaz, oka hogy akkoriban a szerepjáték hagyományoknak megfelelően készültek a játékok, elvégre a valóságban sem tudja az ember azt amit nem tud. A mai játékoknál megmutatják hogy le ne maradj róla.

A tapasztalatom az hogy harcközpontú karakterrel könnyű a játék, de sok mindenről lemaradsz mert nem tudja a karakter. Okos tudós/dumagéppel nehezebb a harc, de sokkal több lehetőség és sztori volt a játékban (például volt olyan hatalmas ellenség akit meggyőztem hogy helytelen amit csinál, bár ilyen a F:NW-ben is van). Annyira figyeltek arra hogy számít az ész, hogy ha idiótát indítasz annak külön párbeszéd szövegei vannak, ami vicces, de persze sok dologról lemarad a karakter.

"eddig nem érzem azt, hogy sokkal összetettebb, vagy bonyolultabb lenne mint a New Vegas"

A Fallout 1 még meglehetősen rövidke és egyszerű játék. Az F2 már sokkal több minden tekintetben. Sajnos bugosabb is. A F:NW gáma készítésében azok vettek részt akik ott voltak az első kettőnél is, azért olyan jó.

Az F3 nekem annyira nem jött be, történetvezetésben gyenge (fuss apád után aki a főküldit csinálja helyetted), a párbeszédekből hiányzik a dráma (felrobbantottad Megaton-t? Ejnye gyermekem ez nem volt szép), a mellékküldetések gyengék, a világ bemutatása halovány. Mindenki ül a babérjain és várja hogy megérkezz és segíts, a többi Falloutban legalább pont belecsöppensz, mintha nélküled is haladna a világ. Az F3-ban a világ egyen szürke romhalmaz, bezzeg az F:NW-ben egymást érték a jól megkülönböztethető romos helyek. Persze ez csak az én véleményem, jó játékot. :)

"Pont ezért hagyok meg bizonyos mennyiségű skill pontot is, hogy ha hirtelen kell fel tudjam használni. "

Ez nagyon jó ötlet. :)

"BoS bázisán lehet fejleszteni a S.P.E.C.I.A.L.-t is"

Igen ez rémlik, de már régen játszottam, pedig az eredeti CD még megvan. Az első játék volt amit megvettem. :)

A Tactics nekem tetszett az opcionális "valósidejű" harc miatt. Sokkal pörgősebb és izgalmasabb lett tőle a játék. És veszélyesebb is. Az egyik karakter a csapatból azért halt meg mert egyszerre bújt elő két fosztogató és lőtték szitává szegényt.

De legalább lehetett taktikázni, igen jó érzés volt a halálkaromnak ellőni a lábát és szitává lőni miközben - még mindig elég gyors ütemben - kúszott a csapat felé. Vagy egyszerre berontani valahova több irányból és szitává lőni minden ellen úgy hogy lehetőleg másnak ne essen baja a szobában.

Sajnos az ellenségek nem túl értelmesek, sima leszámolásnál gyakran annyi volt a taktikám hogy messze hordó fegyverrel kiálltam hogy észrevegyenek és szitává lőttem a felém futókat.

Lehet benne járművekkel harcolni, mondjuk az némi csalás hogy elütheted a fazont, kiszállsz az autóból és lelövöd, mert ő nem tud mozdulni a jármű alatt. Ha a karakterek az autóban vannak akkor az elég jól megvédi a karaktereket, ezért ők viszonylag büntetlenül lőhetnek.

Volt hogy felszerelésért meg kíváncsiságból a pusztában vezettem és lelőttem a szembejövő rosszakat. Mondjuk az gáz volt mikor egyszer csak szétlőtték a járművet és gyalogolhattam haza. :)

A története jó volt, az F3 acéltestvériségére hasonlítottak, próbálták megvédeni az emberi településeket, cserébe embereket kértek a testvériségbe (te is egy besorozott törzstagként kezded), később a sztori körbejárja a ghoul, ember-mutáns, szupermutáns problémákat majd megjelennek a gonosz robotok is, ami nekem már sok volt de azért elment.

A játéknak többfajta vége van és nem egy elég hátborzongató.

A videók szépek és jók, még mindig emlékszem a páncélozott BoS terepjáróra az introból, a robotok támadásánál a kétségbeesett csatára és arra hogy a végén az egyik robot akkor áll le mikor már majdnem agyonüt egy nőt. Meg rémlik hogy két törzstag acélcsővel üt egy androidot az meg szétpofozza őket, de ők felállnak és folytatják. :D