Melyik a jobb GTA san andreas vagy GTA 5?

Én csak most játszok az 5-el, nem is kell kikötnöd, hogy a grafikát ne nézzük, hogyha beleveszem a grafikát, ámblokk nézem, akkor is jobb a San Andreas, máshogy amúgy nem is tudom nézni. Nehéz ezt megfogalmazni, és elég sok komponense lehet. Bár az V-el még csak 20%-nál tartok meg 10en valahány óránál, de nem élvezem annyira, mint a SA-ast. A San Andreasnal sokkal jobb a hangulata, a játékélménye, a feelingje, a sztorija. Nem attól lesz jobb egy játék, hogy telerakjuk új elemekkel, részletesebbre, valósághűbbre csináljuk. A San Andreas az egyszerűségével, mégis komplexségével, mélységével nagyon megnyerő, olyan dolgok tudnak behúzni hangulatilag mint a theme song, ami szól a töltőképernyő alatt, vagy amikor megcsinálunk egy küldetést, a rádióadók, az autók is sokkal hangulatosabbak. Pld. az V-be raktak állatokat, de kérdem miért? A videójáték mindig kicsit feszültséglevezetésre, a tudatalatti vágyak kiélésére (?) is szolgál, de én biztos, hogy nem akarok egy szerencsétlen tehenet vagy kutyát ütni-vágni meg szélőni a fejét. Kb. eddig lelőttem 2 madarat, mert az érdekes volt, hogy eltalálom-e, mi lesz, egyszer ütöttem egyet egy tehénbe, h megnézzem mi történik, és talán véletlen amikor megvertem egy járókelőt a kutyát is megvertem. A játékokba nem az a fő tényező, hogy élethű legyen, ezt nem értem miért nem értik meg sokan, a játék az játék, nagyon nem az a jó irány, hogy virtual realityt akarunk egy játékból. A játékban a fantázia, a kreativitás, a stílusteremtés a fontos dolgok, hülye példa, de anno sokat játszottam a neten a Dad n Mevel, annak is a zenéjével, ezekkel a debil karakterekkel, olyan tök jó feszültséglevezetős feelingje volt, olyan szívesen ütöttem szét azoknak a nyomi kis gyerekeknek a fejét. A San Andreas ugyanezt hozta vissza, valahogy élvezet volt ott azt a sok szerencsétlent ütni az utcán, a Ballasosokat meg már akkor gyülöltem, és irtottam ahogy tudtam, amikor még fogalmam se volt kik ők, el se kezdtem a sztorit. De olyan kis dolgokba is nyer a San Andreas mint pld. a térkép. Most nem tudom mi lesz a végén, de nekem ez a map átláthatatlan, ez a fekete színtelenség borzasztó, már csak ezért se akarom bejárni a világot, a hiányos részekről azt se tudom miért hiányos, hol az eleje-vége, az SA-ba még a térkép is veszett hangulatos. A tájak, helyszínek ahogy látom rosszabbak lesznek, kb. van vidék, a természet, oké itt gyönyörű tájak vannak, meg van Los Santos. Az SA-ba elképesztő élmény volt csak Los Santosba randalírozni meg kimenni kicsit vidékre, ám amikor elkezdtem játszani, a vidékben is újabb és újabb helyeket fedeztem fel, pld. az is iszonyat átélhető, ahogy kidobnak az istenháta mögötti kisvárosba az első rész záróküldetése után. Viszont az, hogy utána is újat tudott folyamatosan mutatni, a sivataggal, San Fierroval, Las Venturassal... Ahogy látom meg olvastam is itt a sztori is leginkább a pénz köré összpontosul, ami nagyon kár, mert nincs igazi motivációja az embernek sajnos ez már megint mélyebb probléma, mert az alkotóknak sincs könnyű dolguk, a kor is, amiben élünk, egy történelem utáni kor érzését kelti, semmi nem történik, senki nem vállal kockázatot, maximum fogyasztani meg pénzt szerezni akar, és ez vetül rá a játékra. A San Andreasban és a Vice Cityben a 80-as és 90-es évek valóságának megelevenítése elképesztő erős és átélhető volt, már csak az folyamatosan késztetett arra, hogy vidd tovább a sztorit, és érzelmileg nagyon behúzott. De itt a másik kis problémám, és sok ilyen kicsiből áll össze ez az élmény, hogy a pénz is elképesztő jelentéktelen lett ahhoz képest. Azt se tudom nagyon a karaktereimnek mennyi van, pl Franklinnek mintha már az elején is egy csomó lett volna, amit mondjuk full nem értek, még csak az-az érzés sincs meg, mint a San Andreasba, hogy full csóróként kezded, mint a Sims játékokba, aztán eljutsz valahova. Persze ott is elég könnyű pénzt szerezni, és egyáltalán nem baj, ha nincs, de mégis. Kicsit az-az érzése az embernek, hogy tök jó ez a játék, meg el lehet vele lenni, elmélyülgetni benne, de úgy minek játsszak vele? Csak azért mondom, mert ebbe a pénz jelentéktelensége is kicsit rátesz. De pld. a korai GTA-kba az a jellegzetes jobb felüli menü is annyira tetszett, ahogy ott a pénz, a fegyverek ilyen tök jó rajzzal, meg élet, páncél ki voltak rakva. Itt azt se tudom a lenti csíkok közül most melyik a páncél, melyik az oxigén, talán az életet vágom, de annyira nem tetszik, hogy folyamatosan visszatölt, ezt nem lehet valahogy állítani? Nem annyira tetszik, hogy a pénzt elrejtik, és csak néha jelenik meg. A radar is jobban tetszett abba, vagy a helyek kijelölése, de már tényleg picidolog. Amit még nem értek, a SA-ba lehetett edzőterembe járni, tök jól alakult CJ teste, lehetett mozdulatokat tanulni, sokkal könnyebben meglehetett nézni a stat-okat, itt egyáltalán lehet ilyet? :D Na, mind1 úgyis rájövök, de ezek nekem sok kis nagyon kellemes dolog volt az SA-ba. A ruhavásárlás, autotuning is jobban tetszett. Az ingatlanvásárlás is tök jó volt, élmény volt, talán ezt is érzem a pénzbe, hogy ahogy mentem előre a játékba, egyre jobb helyeken, egyre menőbb házakat tudtam venni, és sokszor tényleg ki voltam számolva, h mit tudok még megvenni, ez a Vice Citybe is jól megvolt csinálva, itt annyira nem is érdekel hogy mit lehet megvenni, mennyi pénzért, alapból ez az automatikus mentés miatt nem is túl fontos, annak is volt egy feelingje, h odamész, kimented, búvóhely. Tudtommal az SA-nak a leghosszabb a sztorija is, legtöbb küldetéssel, és a tájak is biztos vagyok benne, hogy a legváltozatosabbak, azért ezek még mindig olyan fontos pontok, amiben verhetetlen a San Andreas. De ami tényleg nagyon fontos az-az egyszerűség, hogy kézre álljon, hogy olajozottan menjen, hogy sok kis geg, jópofa dolog legyen benne. Épp ezért az SA-ban imádtam cheatelni, nagy körőzést elérni és harcolni a rendőrök ellen, a bandháborúk nagyon adták, de az egész játék olyan volt, mintha csak egy nagy pálya lenne, aminek minden zuga tök jól van összerakva, és élvezetes beautózni, lövöldözni ott. Látom, h az új GTA-k próbálkoznak fedezékkel, részletességgel, de az SA eszeveszett lövöldözéseit nekem egyelőre nem érte el, és a túl részletes dolog csak azt éri el, hogy inkább az embernek már nincs kedve harcolni valakikkel, ugratni, száguldani, akármi mert már nem látható át. Ez is egy nagyon mély dolog, hogy hol van a határ, egyénfüggő is, hogy ne legyen túl sivár se a játékterep, legyen benne elég elem, viszont ne is legyen túlzsufolt. Nekem az új GTA-k az utóbbiak. Feleslegesnek érzem szeméttel, meg hasonlókkal telerakni az utcákat, nem az a lényeg, mert már az embernek a kedve elmegy inkább attól, h felfedezze. Annyit kell belerakni, amennyit szívesen körbejár az ember, olyan elérhető helyeket, ahova tudod ha bemész, akkor lesz valami, nem csak egy üres szoba vár. Persze kérdés, hogy mikor éri az embert egy ilyen játék, mennyi tapasztalattal, mennyi idősen. Nekem azért is lehet a San Andreas ekkora Number 1, mert 6-7 évesen játszottam vele először amikor megjelent, 10 évesen vittem ki kb. A Vice City soha nem tetszett annyira, én ezt a két játékot nem érzem egy szintnek, a San Andreasba épp annyi újítást raktak, annyival részletesebb, nagyobb szabású játék lett, h még ha az élmény nem is sokkal jobb, így összehasonlíthatatlan. De ahogy kijátszottam a küldetéseket a Vice City is valóban nagyon hangulatos és jó élmény. Az V úgy érzem a Vice Cityt előzheti, az talán meglesz neki, de inkább ahhoz hasonló élmény, csak ez máshogy jó.

GTA San Andreas a jobb.