Miért lettek ennyire idegesek egy sakk parti miatt?

#10: Ez azért nem ad okot erre a fajta viselkedésre.

"gondolok itt az olyanokra, akik kb. erre teszik fel az életüket"

Csakhogy itt nem valami vérre menő játszmáról volt szó, aminek a jövője, vagy a megélhetése a tétje.

Akinek meg ennyire negatív hatással van a viselkedésére a sakk, talán el kellene gondolkozni, hogy tényleg érdemes-e folytatni? Hozni fog-e annyi pluszt, amennyiért már megéri egy ideggyenge, elviselhetetlen fráternek lenni?

Jah, meg aztán itt van a kérdező is. Hasonló szinten áll, versenyszerűen űzi, mégsem lett ideggyenge.

"lichessen WFM elkér 15000ret óránként"

Őszintén? Egy 45 perces matek korrep a nyugati országrészben kb. 5 ezer forint. Sima középiskolai matek. Egyetemi szintű programozásból 45 perc 5-10 ezer forint is lehet. De utánanéztem, idehaza egy órányi sakkoktatás szintén olyan 5-10 ezer forint között van. Persze, nem mindegy, hogy milyen szinten akar az ember tanulni. Egy kezdő foglalkozás ára nyilván jóval alacsonyabb, mint mondjuk egy versenysakkozónak a személyre szabott edzése.

Az mondjuk igaz, hogy a divatsportokon kívül baromi nehéz egy sportolónak csak abból megélni. Van női NB2-es focista ismerősöm (pontosabban már csak volt NB2-es), aki pont azért hagyta ott a másodosztályt, mert nevetséges pénzt kaptak, és ugyanakkor rengeteg szabadidejét elvette. Persze, a férfiaknál ez máshogy van, ott tömik pénzzel az NB2-t is, de ez már egy más kérdés. Rapport nagymester is azért váltott országot, mert idehaza nem támogatták eléggé. Legalábbis a szintjét megillető módon egyáltalán nem. Közben meg más sportágakra sokmilliárd folyik el eredménytelenül...

"Lehet azért volt ennyire mérges, mert rengeteg időt öl bele a játékba, az apja meg gondolom pénzt"

Ez szintén akkor lehetne csak érv, ha ez egy tétre menő versenyparti lett volna. De még akkor sem. Nem a másikat kell utálni azért, mert ő gyengén teljesített. Az nem old meg semmit, és nem is sportszerű. Ha haragszik valakire, akkor az csak saját maga lehet.

Egy tét nélküli játszmáról beszélünk egy rokonnal. A legnagyobb baj pedig az, hogy az apja még adja is alá a lovat. Nem normális egyik sem.

Szüleim elmesélése alapján egyik nagybácsim volt ilyen. Ha bármiben veszített, akkor bőgni, hisztizni, meg vagdalmkozni kezdett, és persze a szülőknek ő volt a kiskedvence, tehát ha nem hagyták nyerni, akkor jött a balhé, meg a verés.

De azért ezt 8-10 éves korára ő is kinőtte.