Az Avatar 2009 témájában nem zavaró, hogy egy ember elárulja saját fajtáját?

Ne legyél ilyen egybites, kérlek. Ezek szimbólumok, már az egészen kicsi gyerekeknek készült mesékben is vannak.

Miért zavaró,vannak okok amikor megéri elárulni a saját népedet/nemzetedet

Nem, mert nem vagyunk rasszisták.

Ha te tudnád hányszor árulta el a saját képzelete után rajongó emberiség önmagát, falnak mennél. (Meg se szólaltam. Ne tessék megint fenyegetni, tessék gondolkodni és belátni, hogy igazam van)

Mi ebben a furcsa? Menj át az "Állatok" kategóriába, ott egymást érik az olyan kommentek, hogy egy macska/kutya sokkal jobb mint mint bármelyik embertársunk, az emberekkel nem érdemes foglalkozni, csak a házikedvenc számít, stb...

Egyáltalán nem. 1) Az Avatar egy klasszikus történetet dolgoz fel, Pocahontasként talán ismerős. A koncepció ugyanaz, hódítók érkeznek egy új világba, ahol az őslakosok még harmóniában élnek a természettel, de a pénzért készek lennének felforgatni az életmódjukat, megölni őket, tönkretenni a kultúrát. A hercegnő beleszeret az egyik hódító tisztbe, és ezzel ha nem is hosszú távon oldja meg a problémát, de legalább egy kicsit elodázza a konfliktust. A Pocahontasban, bár nem akkora happy end, mint a film, de szerintem mindenki képes szimpatizálni mind Pocahontasszal, mind John Smith-szel - igen, mindketten emberek, de a koncepció ugyanaz, csak kihelyezve az űrbe. 2) Ebből is következik - az ember a hódító. Aki érző, közösségben élő, intelligens lényeket, akik a természettel és egymással is harmóniában élnek, és alapvetően egyáltalán nem agresszívak, fegyverekkel megtámadna és akár kiirtana, mindezt csak azért, mert miután a saját bolygóját tönkretette, le akar rabolni egy másikat, és még többet elvenni, az erkölcsileg helytelenül cselekszik. Ilyen helyzetben én is bármikor elárultam volna az embereket. Ez nem szokványos sci-fi, ahol jönnek az idegenek, és mi vagyunk támadás alatt, nekünk kell védekezni. Itt az ember a gonosz idegen.