Másokat nem zavar, hogy 13-15 évesek is nézik az American Horror Storyt?

Nem értem hogy mi a problémád... Hogy kisebbek is nézik az AHS-t? A korhatárbesorolás meg amúgy is csak ajánlás (,,xy éven aluliak számára nem AJÁNLOTT''). Én 9 évesen 12 karikás, 11 évesen 16 karikás és 15 évesen 18 karikás filmeket néztem. Azért mert mindig is szerettem az űrlényes, vagy más szörnyes filmeket, függetlenül attól hogy vígjátékok, kalandfilmek vagy horrorok. Ezzel egyedüli baj csak az volt sokáig fent kellett maradjak. 2014 karácsonyától (akkor lett internetem) meg már nem is tudom hogy egy filmnek milyen korhatár besorolása van, mert neten nézek filmeket.

Az AHS-ból csak a Rémségek cirkuszát láttam majdnem egy éve, mert olyan filmet/sorozatot kerestem a szereplők nagyon különböznek másoktól, mert különcnek éreztem magam. Nem szerettem bulikba járni, nem beszélgettem non-stop a semmiről, mint az osztálytársaim, kerültem a társaságot, s míg a többi lánynak a Moy 3 volt a telefonján (mert az olyan cuki...) nekem a Cthulhu Virtual Pet (mert akkoriban sokat olvastam Lovecraft-tól). S mégis hogy lennék ettől menő vagy nem is tudom mi, azon osztálytársaim között, akik azt sem tudják sokszor hogy miről beszélek, mikor megkérdezik hogy milyen filmeket/könyveket szeretek? Sőt, 8.-ban elég furán is néztek, mikor az osztály lány részéből 2 semmit sem olvasott, 2 valami szerelmes (néhol elég erotikus) könyvet olvasot, mások a Szent Johanna Gimit, én meg a Predator: Jég és vért...

Ha meg te vesztessz az élvezetből, mert kisebbek is nézik, az egyedül a te hibád. Nem értem a kettőnek mi köze egymáshoz. Te talán nem néztél nagyobbaknak szóló filmeket mikor kisebb voltál? Vagy az nálatok már szentségtörésnek számított vagy mi?

1 hónap múlva 17 leszek

Sokat elmond rólad, hogy nem a fiatalság lelki fejlődéséért aggódsz, amiért ilyen "ficam" filmeket néznek, hanem azon bosszankodsz, hogy "nem igazság" meg "így már nem is tudom élvezni".

A mai 13-15 éves korosztály teljesen másképp nevelődött, szocializálódott, mint a te korosztályod vagy az enyém. Hogy mondjak egy példát, az egyik rokongyereknek 4 évesen a kedvenc meséje a Pókember volt (a gyerek természetesen lány). Van abban minden: vámpír, őrült tudós, gonosz szimbióta, vagyis minden, amitől az idősebb generáció hétfrászt kap. Ezeknek a "gyerekeknek" teljesen máshol van az ingerküszöbük, mint nekünk.

Emellett, ahogy a többiek említették, ott van az egyéni érettség és hangoltság kérdése is. És nem, kedves előző hozzászólók, nem csak arról van szó, hogy a gyerek felfogja-e, hogy mi valóság és mi nem, hanem arról is, hogy hogy dolgozza fel a nemi erőszakot, az emberi kegyetlenséget, kínzást (mind-mind visszatérő témák) stb.

Nem, nem vagyok lelkes, hogy a 13 éves "kicsik" is rácuppantak a sorozatra. Amiatt végképp nem vagyok boldog, hogy a gyártók elkezdték kiszolgálni az igényeiket (pl. 3. évad).

"ők is ugyanúgy megnéznek, és teljesen olyanok lesznek, mint a felnőttek, úgy is akarnak viselkedni, minél elvontabbnak titulálják magukat, annál különlegesebbnek képzelik magukat."

Erről szól a kamaszkor. Nem tudom miért kell ezen kiakadni.