Hogyan veszik fel a filmekben a jeleneteket, hogy nem látszik a kamera?

Több kameraállás is lehetséges, lévén, hogy a kamera már elég régóta nem helyhezkötött.

És igen, egy-egy jelenetet sokszor eljátszanak, hiszen sokszor van olyan, hogy a színész belebakizik a szövegbe, valami hiba van, a rendező ismétlést akar, stb. Tehát egy snittet akár tucatszor is felvehetnek, míg az elfogadható lesz.

Természetesen egyszerre több kamera is dolgozhat, ilyenkor azonban nem egymással szemben vannak, hanem azonos oldalon, nem átlépve a tengelyt, nehogy "blikkzűr" legyen (megváltozott nézésirányok).

Egyébként amire te gondolsz, hogy előbb az egyik, majd a másik oldalról látjuk a történést, pl. egy párbeszédet két ember között, a válluk fölött átlátva, azt ansnittnek nevezik.

A vágás csodája pedig a mozi egyik varázsa. Tudom, mert én is vágó vagyok :)

előző vagyok:

A folyamatos történések pedig attól vannak több kameraállásból is, mert a cselekményt, a mozgásokat mind aprólékosan és tudatosan előre megtervezik.

Persze, elmagyarázom szívesen:

A blikkzűrnek nevezett jelenség abból származik, ha megváltozik a film szereplőinek a néző által látott nézésiránya. A nézésirányok alapvetően jobbról balra, vagy balról jobbra lehetségesek, amik annak a függvényei, hogy a szereplőhöz képest hol vannak elhelyezve a kamerák.

Ha két szereplő pl. egymással szemben áll, akkor egy látszólagos tengely van közöttük, egy egyenes, aminek van bal és jobb oldala.

Itt van egy képes példa:

[link]

Ebben a jelenetben a tengely a pisztolyos férfi és a szemközti fegyveresek között van. A kamera a férfi bal oldalán van, vagyis a szereplő jobbról balra néz, arra van a nézésiránya. Ha a kamera átkerülne a férfi jobb oldalára, akkor "tengelyt ugranánk", vagyis már balról jobbra nézne. Egymásra vágva ezek okoznák a blikkzűrt, mert az egyik képen erre nézne a szereplő, a másik képen meg arra, ezzel kizökkentené a nézőt a folyamatosságból, nem értené a film terét, sem azt, hogy most akkor merre is van a cselekmény, stb.

Természetesen mindez kiküszöbölhető azzal, ha pl. egy folyamatos kameramozgást látsz, pl. a kamera lassan áthalad a szereplő mögül egyik irányból a másikba. Ennek lehetnek pl. dramaturgiai céljai, ezzel azonban egyszersmind megváltozik a képkivágás is, vagyis már nem ugyanazt a képet látja a néző, mint alapesetben.