Miért gyengék a magyar filmek?

A normális zene hiánya/mennyisége is a magyar filmek ellen szól, bár bevallom, elég keveset láttam. A színészi játékot is pocséknak találtam általában. Néha a szöveget is alig értettem. Nem csoda, hogy kereskedelmi tévékben magyar film csak éjfél után szokott lenni, gondolom mert valamikor kötelező adni.

Dehogy gyengék. Tarr és Pálfi filmjei, Az igazi Mao, a Hosszú alkony, a Testről és lélekről, a Saul fia, a Mindenki, a Retro-filmek, a Kontroll, A nyomozó, Reisz két cucca, a Ruben Brandt, Jankovicstól az Ember tragédiája, a Sose halunk meg, a Fehér tenyér, A vizsga, a Káin gyermekei, az Isteni műszak, az Ernelláék Farkaséknál meg még csomó másik film kimondottan jó. Egy ekkora filmgyártásnál, mint a magyar, jellemzően a tömegfilmek környékén kell keresni a minőséget, mert ahhoz egyszerűen több pénz kell. A magyar film volt ennél előkelőbb helyzetben, de továbbra is a jó nemzeti filmgyártások közé sorolható. A környékről talán csak a románok előztek a rendszerváltást megelőző és azt közvetlenül követő időszakot feldolgozó műveikkel, máshol inkább csak 1-1 rendező emelkedett ki, mint Hanake vagy Kusturica. Azzal, hogy van egy Tarr Bélánk automatikusan a világelitbe tartozik a Kárhozattól A tornói lóig tartó időszak (A londoni férfi annyira nem lett jó, de még arról is elmondható az, hogy olyan világsztárral dolgozik, mint Tilda Swinton).

Mert a népbutítás jegyében csak az igazán borzalmas filmeket"vígjátékokat" reklámozzák,adják .