A prométeusz c. film igaz történet alapján készült?

Freund Tamás agykutató, az MTA elnöke

.

Interjú részlet

“…a gyermeki hitet könnyű elveszíteni, ha nem nyer megerősítést a felnőtté vált ember agyában. Az idegtudós az anyag evolúciójának a csúcsát, az agyat vizsgálja. Azt a szervünket, amelyen keresztül a lelkünk megnyilvánul az anyagi világ számára. És olyan funkciók produkálásra is képes, amire semmi más biológiai, fizikai-kémiai anyag nem.

.

Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok, hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme.

.

Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára.

.

Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára.

.

– A lélek tehát külső beavatkozásra került belénk az evolúció folyamán?

.

– Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák.

.

A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában.

.

Ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát.

.

Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket.

.

Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.

– Vagyis minden további nélkül össze tudja egyeztetni istenhitét a tudománnyal.

.

– Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki.

.

Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. A kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő.

.

Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét.

.

A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?”

Persze, hiszen az ember meg úgy az emberi forma is a teremtés koronája, különösen ha kigyúrt, kopasz és teljesen szőrtelen. Ezért a földönkívüliek is így néznek ki és pont ilyenre teremtik az embert is.

Vagy Ridley Scott és Lindelof túl sok Danikent olvasott és a szexorgiákon tudatmódosított állapotban átélt élményeiket vetítették ki a filmben. Plusz az egyikük biztosan néz hentai pornót is.

Gondolkoztam sokat ezen (tudatos teremtés vs. a véletlenek évmilliós sorozata), de nem jutottam dűlőre magammal:D

Az biztos, hogy az ember valami hihetetlen módon felette áll az összes többi élőlénynek, és ez nem minősítés, csak megállapítás. Ugyanekkor egyfajta anomália is vagyunk, mert az elképesztő intelligenciánk és testi adottságaink ellenére pont úgy lakjuk le magunk alatt a bolygónkat, mint a sáskák, amik felzabálják a rendelkezésre álló erőforrásokat, aztán repülnek tovább.

"4. Mivel áll felette az ember a többi élőlénynek?"

Abban hogy elkezdett gondolkodni és alkotni és nem csak az alapvető ösztönei vezérli. Igazából ez a mérföldkő bizonyítéka hiánya miatt hívják az evolúciós elméletet "elméletnek". Mert semmi értelme az emberi fejlődésnek. A majmoknak is kishíjján akkora agyuk van mint nekünk, testfelépítésük is hasonló , mégsem fejlődtek mivel evolúciós szempontból nem volt szükséges, ahogy az embernek sem, nincs rá magyarázat.

Ezért amíg ez nincs tisztázva addig nem zárható ki a teremtés elmélete sem.

6. Ez nem igaz. Nem csak az ember gondolkodik és az állatokat sem csak az "ösztöneik" vezérlik. Az egyetlen különbség a gondolkodás módjában van.

Ajánlott olvasmány:

[link]

Egy etológus írta, aki az állatok gondolkodását tanulmányozza.

Az evolúciós elméletet azért hívják elméletnek, mert egy bizonyított folyamat. A feltételezéseket és hétköznapilag értett elméletet a tudományban hipotézisnek nevezik.

Egyébként meg a gondolkodás módjának is megvan a maga evolúciója és nagyon szétágazó és specifikus bizonyos fajokra. A könyvben nagyon jó példák vannak rá. Pl. miért nem használ az elefánt botként eszközt dolgok leverésére magasról, ha a majmok is képesek rá és az elefántokról is tudjuk, hogy legalább annyira intelligensek? A válasz eléggé egyszerű, mégis sok ezt vizsgaló biológus figyelmen kívül hagyta az elefánt anatómiáját: az elefánt az ormányával képes csak fogni, ha megragadna egy botot, akkor elzáródna a légzőnyílása és nem kapna levegőt. Viszont ha kap egy támasztékot, amire ráállhat, akkor a magaslat alá tolja és leszedi, ami neki kell. Tehát ugyanúgy használna eszközt, mint egy majom, de az anatómiájához igazítva. De attól még ez ugyanúgy gondolkodás egy probléma megoldásán.

Nyilván az emberhez hasonló gondolkodása a főemlősöknek van, közülük is a csimpánzoknak és a bonobóknak. De azt is meg kell érteni, hogy minden állatnak sajátos a gondolkodása és kompatibilis a fiziológiájával. Ezért soha nem is fogjuk megérteni az összes állatot és fordítva. Korlátozva vagyunk, mert leginkább csak emberként tudunk gondolkodni.

Visszatérve az evolúcióhoz. Minden fajnak szüksége van fejlődésre és fejlődnek, különben ma egy lény sem létezne. Az evolúció most is zajlik. A hasonló felépítés nem azonos felépítés. A majmok közt rengeteg különbség van. Mindegyik az evolúció eredménye, mindegyik fejlődött. Az ember, a csimpánz és a gibbon is. Mindegyik értelmileg hasonló szinten áll, de az anatómiájuk miatt más a gondolkodásmódjuk is. A gibbon nem fog úgy eszközt használni, mint az ember és a csimpánz, mert úgy evolválódott, hogy teljes mértékben a fán való élethez alkalmazkodott. Az ujjai iszonyúan megnyúltak, amivel az ágakba tud kapaszkodni és mászni, ez nyilván eszköz megfogására nem jó.

Az ember és csimpánz között pedig szintén az a különbség, hogy az ember felegyenesedve jár, a csimpánz erre nem képes. Azzal, hogy az ember mellső végtagja felszabadultak, megnyílt az út egy újabb gondolkodásmód kialakulásának, amivel életben tudott maradni a füves pusztán.

De ha a gibbon nem tudna kapaszkodni a fán, akkor ő sem maradna életben. A fejlődése ugyanúgy szükségszerű volt, stb.

Ha az ember fejlődésének nincs értelme, akkor egyik faj fejlődésének sincs értelme, hiszen mindegyik pont úgy fejlődik és gondolkodik, hogy életben maradjon.

Az embernek az kell az életben maradáshoz, hogy falakat emeljen, amivel védi magát, növényeket és állatokat tartson, hogy ne haljon éhen, stb.

A gibbonnak meg az, hogy jól koordinálja az ugrásait ágról ágra és biztosan meg tudjon kapaszkodni a célnál.

A teremtés "elmélete" szerintem az emberi egoizmus egy terméke, legyen isteni vagy földönkívüli, amivel többnek akarja magát hinni attól, ami. Egy önző és gonosz életszemlélet, ignoranciával a bolygó többi lakója iránt, ami végső soron a bolygó feléléséhez és lakhatatlanná tételéhez vezet.

Hogyne. Igaz történetek még a Gyűrűk ura, a Harry Potter, de pl a Star Wars filmek is igaz történeten alapulnak - természetesen az új trilógiát leszámítva.

De híres igaz történet a Pom-Pom meséi és a Pumukli kalandjai is.

8

Magas labda.

Én a Simpson családot akartam írni, de attól féltem, hogy komolyan veszi...