Szerintetek lenne igény egy ilyen filmes blogra vagy YouTube csatornára?

Hiánypótló lenne, ha sikerülne igényesen bemutatni az általad vázolt témákat a szokásos buktatók elkerülésével. Sokan zsigerből lenéznek minden filmet, ami régi, szokatlan, kevés pénzből készült vagy nem értekeztek róla pozitívan a mainstream kritikusok. Az ilyen beszűkült gondolkodásmód és cinikus gúnyolódás ellen jó lenne egy ilyen témájú magyar csatorna vagy blog is. De mint azt fölöttem írták, nem biztos, hogy a magyar közönség kapható lenne rá. Külföldön, nagyobb országokban sokkal nagyobb a klasszikus és zsánerfilmek kultusza, még az exploitation műveké is. Ott magazinok, könyvek és dokumentumfilmek is foglalkoznak ilyenekkel, és van rájuk igény, mert egy sokkal nagyobb és nyitottabb közönséget érdekel a téma.

Ha nagyon hozzá akarsz fogni és szerinted megvan hozzá a kellő lelkesedés és ismeret (de az írói vagy videószerkesztési készség sem utolsó), szerintem tegyél vele egy próbát, és a továbbiakat döntsd el a rá kapott reakciók alapján, vagy pedig az alapján, hogy mekkora munka egy ilyen cikket vagy videót összeállítani.

az ötlet érdekes és vannak benne lehetőségek. hogy mennyi és hogyan, az már nehezebb kérdés. van az országban egy rakás filmklub, ahol többé-kevésbé hasonló filmeket vetítenek, aztán beszélgetnek róluk. meg vannak ilyen könyvek és persze filmtörténeti tanyag is néhány helyen iskolai képzésben is.

a kérdés mindig a tálalás. a tudás önmagában még kevés ahhoz, hogy sikeresen át is tudd adni azt a tudást, mert a tudásod megfogalmazni, közvetíteni egy külön szakma, amihez éppúgy érteni kell, mint a filmekhez is.

egy rossz tanár képes egy életre megutáltatni bármilyen tudást egy diákkal, míg egy jó tanár képes lehet annyira megszerettetni vele, hogy észre sem veszi, hogy mindene a tanulás. ugyanez a helyzet egy ilyen bloggal/vloggal is. ha unalmasan, szárazan, rosszul írsz/beszélsz, akkor nem fogod elérni a célodat.

filmes példával élve, nem elég egy jó történet, abból tudni kell jó forgatókönyvet és dialógusokat írni, aztán jó színészek szájába adni őket és megrendezni, hogy végül az egész mű együtt elérje azt a hatást, amit szerenténk vele. és mindegy melyik részfeladaton bukik el, mert ha nem sikerül, akkor a végeredmény nem lesz jó film. (vagy ha nem olyanra sikerül, ami adott embernek bejön, akkor ő nem fogja szeretni akkor sem, ha egy csomó másik meg éljenzi érte)...

ha a magas kultúrát, mint szűk célközönséget célzod meg, akkor számolnod kell vele, hogy nem lesz akkora közönsége, mint a mainstreamnek. de ha ügyesen csinálod, azért valamennyit össze lehet hozni. csak ne felejtsd el, hogy ehhez pláne nagyon kell ismerni és ügyesen használni a netes közeget és online marketing módszereket. egy nagyon népszerű témát sem könnyű a neten sok emberhez eljuttatni, egy szűk kört érdeklő dolgot még nehezebb. de lehetőségek vannak rá.

ha sikerül érdekesen, szórakoztatóan, érdeklődést felkeltően előadni, akkor lehet akár nagyon sikeres is egy ilyen kezdeményezés. sőt ha ügyesen csinálod, akár azt is el tudom képzelni, hogy olyanok érdeklődését is fel tudod kelteni ezek iránt, akik egyébként csak popcorn filmeket néztek.

persze a sikerhez és népszerűséghez lehet, hogy érdemes/szükséges néha egy kicsit könnyedebb dolgokat is beletenni, hogy könnyebben és nagyobb közönséghez eljuthasson a tartalmad. aztán már csak az a kérdés, hogy amikor a statisztikák azt mutatják, hogy a mainstream sokkall népszerűbb, akkor te a népszerűséget, vagy az értékközvetítést válaztod inkább - illetve, hogy milyen arány között hozod meg a kompromisszumot a kettő között. például, ha sikerül egy nagyon népszerű mainstream moziajánlót csinálnod, amit sokakat érdekel és csak minden 10-edikben foglalkozol magas kultúrával, amit a közönségednek csak 10-ede néz meg, akkor is lehet, hogy több emberhez jut el az a magas kultúrával foglalkozó tartalmad, ami lehet, hogy amúgy a kutyát sem érdekelné, ha kizárólag magas kultúrával foglalkoznál, mert a mainstreammal annyian foglalkoznak mások.

egy ilyen kultúr missziónál mindig nagyon fontos kérdés, hogy mennyit és meddig vagy hajlandó beletenni és mit vársz el megtérülésként (akár anyagilag, akár népszerűségben, vagy más formában).

hogy mire vagy képes és mit tudsz kihozni belőle, az csak rajtad múlik. vágj bele, kezdj el kísérletezni, próbálgatni, aztán ha nem megfelelően működik, akkor változtass, javíts rajta. amíg bele sem kezdesz, addig felesleges agyalni rajta, hogy vajon mi lenne, ha, mert valójában nem csinálsz semmit. csinálni kell, gyakorolni, fejlődni, tapasztalni, korrigálni, alakítani és megtalálni, mi az ami működik neked.

érdemes azt is helyén kezelni, hogy az első száz videód/blogbejegyzésed nem lesz olyan zseniális, mert azok még csak a kezdeti lépések. lehet, hogy jók lesznek azok is, de a századik után visszatekintve szükségszerűen kevésbé lesznek jók, mint egy tanulási folyamat után.

megértem, hogy vágysz visszajelzésekre is, de azért ezzel csak óvatosan, mert nagyon nem mindegy, hogy kik és mit mondanak. nagyon sok az arctalan troll, vagy önjelölt megmondóember, aki mindent jobban tud (bár sokuk sosem tett le semmit az asztalra, de bántani azt nagyon tudnak). ne hagyd, hogy a kritikusaid elvegyék a kedved, eltántorítsanak, lebeszéljenek.

ajánlom a világ egyik legnépszerűbb vloggerének Casey Neistat Do what you can't című motivációs kisfilmjét - meg még sok másik hasznos videója van neki is, meg Magyarósi Csabának is. mindketten nagyon ügyesen csinálják azt, amiről fent írtam, hogy könnyedebb, olykor már-már bulvár könnyedségű dolgokkal foglalkoznak, viszont nagyon sok emberhez eljutnak emiatt és mivel sok mindent publikálnak, ezek közt jól megférnek akár filozófikusabb, jótékonysággal foglalkozó, vagy más értékeket közvetítő tartlamak is, amikből önmagában egy teljes csatornát/blogot/vlogot egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazok az emberek megnéznének, viszont így, hogy más témák közé vannak elhelyezve, az is nyitottabb rá, akit amúgy nem érdekelne.

hogy a kérdésre is válaszoljak és egy filmes témájú választ is adjak rá, a filmstúdiók szerint a Brian életére sem volt semmi igény, ezért nem is akartak rá pénzt adni a Monty Python tagjainak. (persze biztos sok más ilyen film is van még és ezt te biztos jobban tudod - akár írhatsz vagy videót is forgathatsz róla ,-)).

túlságosan megbotránkoztató a vallással viccelni, ezt nem lehet eladni az embereknek. aztán mégis leforgatták és azóta is világra szóló siker. nem az számít, hogy ki mit gondol arról, hogy van-e igény, hanem hogy amikor már kész van, akkor van-e rá tényleges kereslet.

ha engem kérdeznél, azt mondanám, hogy a Győzikére, Való Világra és a teljes Star Warsra (bármi más népszerű mainstream világsláger behelyettesíthető) sincsen semmi szükség. sőt a macskás videókra, meg a horrorra sem. ettől még irtó sokan szeretik és fogyasztják ezeket.

Henry Ford azt mondta, hogyha odafigyelt volna a vásárlói igényekre, akkor nem autót gyártott volna, hanem egy gyorsabb lovat.

amikor az Apple bemutatta az iPhone-t, a legtöbb ember azon fanyalgott, hogy egy olyan telefont nem lehet használni, amin nem érzed a billentyűket gépelés közben. azóta már minden telefon ilyen és a Blackberry, meg a Motorola szinte sehol nincsenek a telefon piacon.

érdekel még, hogy kinek mi a véleménye az igényekről, vagy inkább elkezded csinálni és leméred a tényleges eredményeket?

persze ezek se tévesszenek meg. megint csak filmes példánál maradva számtalan olyan történet van, hogy egy filmet megcsináltak, levetítették a teszt közönségnek, megbukott és újra vágva, más címmel, stb. kellett bemutatni, hogy sikeres legyen.

a te előnyöd, hogy "a net végtelen" (ez is filmes idézet ,-))) bármennyi féle dologgal próbálkozhatsz, mielőtt kiderül, hogy valami hogyan működik, hogyan érdekli jobban az embereket...