Melyek számotokra a legidegesítőbb, legirritálóbb jelenetek, jelenettípusok filmekben?

Engem az alábbiak tudnak nagyon idegesíteni:

- keretesnek tűnő szerkezettel, vagy érdekes narrációs megoldással indul a film... ami nem megy végig a filmen, nem zárják le... pl. a szereplő kibeszél a nézőknek, vagy a filmen kívül beszélve vezeti fel a sztorit, vagy valaki olvas egy könyvet, és abból jön ki a sztori

olyankor jön rá az ember, hogy ez nem egy művészi döntés volt, hanem egy olcsó eszköz arra, hogy elmondja valaki, amit tudni kell, mert bénák ahhoz, hogy megmutassák természetesen a filmen

- mostanában bármilyen kicsit is művészi szándékú filmet nézek, random bevágások arról, hogy mászik a légy meg a pók a falon, szemeteskuka mellédobott szeméttel... nem, nem ezektől a triviális dolgoktól lesz sem igazibb, sem művészibb a film

- thriller vagy dráma film úgy kezdődik, hogy minden le van szürkítve a filmen... ez már annyira lerágott csont, hogy már nem is érzem hangulatkeltőnek, csak olcsón hatásvadásznak

- hangulatban nem odaillő dalok hatásvadász céllal... könyörgöm, ebből Tarantino kihozta a legtöbbet a Kutyaszorítóbanban, és ott még Mr. Blonde elborult agyához is illett... ritka az az eset, amikor ennyire jól tud működni egy szomorú vagy elmebeteg jelenetnél vmi sunshine, peace, happiness dal

- a 11es válaszát adom, főleg amikor akcentussal is beszélnek és semennyire sem indokolt angolul beszélniük (vagy szinkronban magyarral)