Mit gondoltok erről a versről? (Nem én írtam. )

Én úgy gondolom, hogy vannak olyan problémák, amikre a legjobb megoldás az, ha nem erőltetjük együtt, hanem hagyjuk a fenébe.

Szoktak jönni az emberek a "régi időkkel", de régen sem tudtak mindent megjavítani. A romlott ételt ki kell dobni, hogy ne okozzon kárt az egészségünkben. Ami javítható, azt meg lehet próbálni megjavítani, de egy kapcsolatban ehhez mindkét fél szándékára és igyekezetére szükség van.

Volt egy nagynéném, a férje hátrányos helyzetbe került a munkahelyén, és ezt nem tudta feldolgozni, az alkoholba menekült, addig semmi gond nem volt a házasságukkal, lett két lányuk, de miután inni kezdett, a rabjává vált, agresszív lett, elváltak, a lányaik egész életükre kisebb-nagyobb mértékben pszichésen sérültek maradtak az apjuk viselkedése miatt. Lehettek volna egészséges felnőttek is, ha az apjuk látott volna más megoldást is.

Persze nem minden eset ilyen, de azt gondolom, az sem bűn, ha valakik nem illenek össze, és erre egy harmadik megjelenése ébreszti rá őket.

Csak addig szabad küzdeni, amíg van esély megoldásra, ha nem akarsz tönkremenni. Nem tudom, nagynénémnek annak idején mik voltak a lehetőségei, de ha hamarabb kilép abból a házasságból, akkor az a két unokatestvérem nem sérült volna olyan mértékben (egyikük tulajdonképpen felügyeletre szorul felnőttként is), nem születtek sérültnek. Nem akarom hibáztatni nagynénémet, mert lehet, hogy csak a lehetőségei voltak abban az időben sokkal korlátozottabbak, hogy lépni tudjon. Szerintem ha a mai világban kellene döntenie, nem hagyná így elmérgesedni a dolgot.

Tudod, van, amikor csak kárt okozunk azzal, hogy benne maradunk valamiben remélve a soha el nem érkező javulást.

Ha meg valaki csak elvan a kapcsolatokban, azért nem kár, ha véget vet neki. Általában akkor áll hozzá így az ember, amikor még tapasztalatlan, önmagát sem ismeri eléggé, és csak sodródik. Idővel az ember azért jó esetben sokkal tudatosabbá válik, és ha már tudod, mit vársz egy kapcsolattól, akkor bele sem kezdesz olyanba, ami langyos víz.

Mind megjárjuk a gyakorló éveket, a szerencsésebbeknek rögtön kéznél van a hozzájuk illő társ, de ez ritka, a többség megél pár kapcsolatot másokkal, mire a hozzá illő társsal egyáltalán találkozik.