Az emberekkel ellentétben az űrlények agyuk hány százalékát használják?

Nem, sőt biztos vagyok benne. Egészen biztos vagyok.

És abban is, hogy neked annyira nincs semmi fogalmad a világról, hogy örülhetsz, ha szóba állunk veled.

Ha volt rossz példám, akkor az a szemes-füles volt. Az ugyanis tud szemmel hallani, füllel szagolni. Az egyes területek meghatározott feladatot látnak el, de nincs éles határ. Ha lenne rajtunk egy monitor, akkor az ugyanúgy folyamatosan változó értéket mutatna, mint a Windowsban a memóriafoglaltságot, CPU-terhelést jelző.

Kedves félkegyelmű kérdező!

Még saját magunkkal sem vagyunk tisztában, nemhogy távoli világok lényeivel. Igen, igen! Még saját testünket ismerjük egészében, s legkevésbé feltárt az agy működése.

Valahogy úgy vagyunk vele, mint az az elektromérnök, amelyik egy kérdésre azt felelte, hogy elmagyarázni én is tudom (az elektromosságot), de nem értem.

Rengeteg dolgot tudunk az agyról, de minél több ismeretre teszünk szert, egyre kevésbé értjük.

Ez a 10%-os szám is csak fikció, feltételezés. Létezhetünk pusztán elvont dolgok értelmezésével? Ha nincs szaglás, nincs hallás, nincs látás, nincs tapintás, akkor mire is megyünk az intelligenciánkkal? Semmire. Ha a hallásközpont nem dolgozza fel a fülből érkező jeleket, ha a látásközpont nem kódolja, értelmezi a látottakat, akkor mire megyünk az „okosságunkkal”.

Ezeket nem kellene hozzáadni ahhoz a 10%-hoz?

Nézzük csak ezt: a szemfenéken a kép fejjel lefelé áll. Agyunk állítja talpra. Ha felveszel egy olyan szemüveget, amely megfordítja a képet, a szemfenéken egyenes állású kép lesz, s azt érzékeled, hogy minden fejre állt. Igen, de egy idő után az agy rájön, hogy becsapták, s megtanulja visszafordítani, s megint helyére kerül minden.

Ha a 100%-ból nagyobb hányad az elvont dolgokkal foglalkozik, akkor minden másra kevesebb jut.

Az az agy, amelyikben a látás feldolgozásához kevesebb sejt áll rendelkezésre, képes lesz ellátni a feladatát?