Hogy tetszik a versem? Őszinte válaszokat várok.
A matracon fekszem,
Lábamon fehér papucs.
Egy kék farmer a további öltözékem,
Meg a görögországi trikóm,
Melyen fehér minta honol.
Bal kezemen, melyel írok,
Fekete óra, fémcsattokkal.
Jobb kezemen dísz van sok,
Négy karkötő: két kupakos,
Egy gyöngyös és egy csomózós.
Zoknim leírása kicsit nehezebb.
Az alap szürke.
Rajta bordó, fehér
Majd fekete sáv. Bokámig ér.
Szeretem ezt a zoknit én.
Mellettem van a könyvem,
Hatteras kapitány a címe.
Jules Vern írta.
Ezt a tolltartóm követi nyomban,
Majd még néhány kacat.
Ott van a földrajz dossziém, meg
A biosz mappám és füzetem.
Alattuk a rajzfüzetem, a fekete,
Azalatt a regényem,
Legvégül meg egy laptömeg.
Lent anya pudingot főz,
Igazi hős!
Na, de most hagylak téged,
Megyek le.
Amúgy 2013. április 29.-én írtam ezt
Azon kívül, hogy semmiről nem szól, még csak nem is rímel.
Nem tudok semmi jót mondani, bocsi!
Kétségtelen, az írás nem az élet nagy kérdéseit feszegeti.Ez egy életkép.A tini - a karkötőkből ítélve valószínűleg lány - a suli végeztével, leckeírás előtt/alatt/után, megérezvén kedvenc kajája illatát, mielőtt leszaladna, gyorsan végigpillant magán.
Ha szabad versnek tekintjük, nem szükséges tartalmaznia rímet, sőt még ritmust sem.Ahogy többször elolvastam, ebben érzékelek valamiféle - igaz, versszakonként különböző - ritmust.
Esetleg - egyfajta gondolati sorrend érdekében - meg lehetne cserélni második és a harmadik versszakot.
Költői szabadság ide vagy oda, a helyesírásra is gondot kell fordítani ( pl. Jules Verne ).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!