Egy állatmesén gondolkozok . De nem vagyok biztos benne, hogy a mai trendeknek megfelel, arra vagyok kíváncsi, hogy nektek tetszene-e?

Három főhőse van.

Az első egy vidra. Tudjátok, egy vidra nem tartja meg az összes halat, amit egy halastóból kifog. Elsőnek is le kell fizetni a macskákat, a sirályokat, hogy ne szóljanak a kutyáknak,aztán ott az adó, amit a maffiafőnök beütésű fővidrának (még alakul a karaktere) kell beszolgáltatni...De ő valami többre vágyik az élettől, úgyhogy beszáll a Menyétfélék Klubjába, ahol a ragadozók a prédájuknak próbálnak segíteni, 40%-ban katasztrófát okoznak, 60%-ban hát...mégiscsak megeszik... Aztán az élete teljesen megváltozik, mikor az egyik menyét megemlíti az egyik ismerősét, aki járt a legendás Haldorádóban...

És ő a második főszereplőnk.

Egy menyétlány, akinek miután meghaltak a kölykei, elmenekült a régi életéből, majd egy vadászata során összefut egy pocokkölyökkel, akit megszán, és magához vesz. Nyilván nem túl nyerő párosítás, de hol lenne a történet, ha összeillenének? Kapóra jön neki, amikor belefut a furcsa klubba, és segít megtalálni Haldorádót. A pocok segítségével sikerül bejutniuk, és hamarosan egyeduralkodók lesznek a halpiacon, a fővidrát háttérbe szorítják, akinek ez nyilván nem tetszik...

A történet még csak innen kezdődni igazán.

A harmadik főhőse a pocokgyerek. Mikor már idősebb, jobban érdekli a saját faja, nő a menyétfélék és közte a szakadék, majd elszökött.

Eközben kibomlik egy hagyományos, klisésebb történetvonal, a madarak, pockok és egyéb békés állatoktól három ifjú hős indul el, hogy véget vessenek a ragadozók uralmának... A lényege az lenne, hogy most nem ez a három hős küzdelme lenne a középpontban, hanem a "gonoszok" a menyétek, vidrák küzdelme az ellen, hogy sikerrel járjanak.

A pocok a békés trióhoz csatlakozik, de a társaival ellentétben nem teljesen biztos a cél "szentségében", a vidra próbálja megvédeni az álmait, közben újra fölteszi magában a kérdést, hogy valójában mi is volt az álma, a menyétlány a pocok megkeresésére indul, szembenéz a múltjával és saját magával...

Nos, azt hiszem, látszik hogy miért tér el a többitől. Valahogy sokkal komolyabb a mondanivalója, és a karakterek háttértörténete, mint egy mesében, és itt nyilván megesznek más állatokat is az "antihőseim". Persze nem valami dráma az egész, az állatmesékben élem ki a humoromat, de egyszerűen nem tudom, hogy mások mit szólnak a történethez...

Mindenképpen meg fogom magamnak írni, de kíváncsi vagyok mások véleményére is.