Hogyan reagálnátok, ha megtudnátok, hogy a partnereteknek nemi betegsége van? (Leszbikus kérdés! )

Szerintem az a része érthető kérdező, hogy valaki azért visszakozik, mert nem szeretné ő is elkapni, főleg, ha hónapokig küzdesz te is vele.

Ebben nincs semmi önbizalom romboló. Ha ennyire félsz ettől, akkor keress fel egy újabb nőgyógyászt, lehetőleg magánpraxisban és járjatok utána minden lehetséges oknak.

Ha ennyire nagy félelmet okoz, akár még pszichológust sem rossz ötlet felkeresni, mert lehet tudat alatt már annyira félsz ezt a partnereddel közölni, aki meg még elvileg nincs is?? hogy már csak emiatt is újra meg újra visszatér a betegséged.

Biztos nem esnék neki, hogy kivel csalt meg,mert tőlem aztán nem kapott el semmit... Vagy mire gondolsz, konkrétan hogy hogyan reagálnánk??

Fordított esetben te hogy tennél?

Segíteném, orvostól orvosig kísérném, ha kell... támaszt nyújtanék, ott lennék mellette, szeretném tovább, ugyanúgy. Együtt sokkal könnyebb átvészelnie.

Sőt, örülnék, ha elmondaná nekem, bízna bennem, ilyen fontos dolgokban. Lehetne bármi más baja is... most az, hogy épp a nemi szerveiddel van problémád, nem indok semmiféle undorra vagy eltaszításra, nemtörődömségre. Ha a kezed lenne eltörve, megműtve, begipszelve azt is takargatnád meg szégyelnéd?! Az is forrhat rosszul össze, megint megműtik, megint eltörik, megint gipszbe van hosszú hetekig.

Lehet más elhúzódó nyavalyád is, nem csak nemi.

Nekem is volt, sőt egyik barátnőmmel akkor ismerkedtem meg mikor kezelésre jártam. Nem érdekelte cseppet sem elmondanám. Mire ODA kerültünk, még mindig meg volt a bajom. Közöltem vele, megértette, ment az élet tovább. Nyílván nem akartam neki átadni semmit, ő meg nem akart nekem fájdalmat (mert gyulladás is volt többek között).

De visszatérve, felnőtt nő vagy, addig járj a dokid nyakára míg meg nem gyógyul. Nem hat a gyógyszer, írjon fel másikat. Ne hagyd annyiban.

A lánnyal meg legyél őszinte. Az a legegyenesebb. De nem hiszem, hogy eltávolodna. Ha meg igen, ne is maradjon, hisz ennél sokkal de sokkal rosszabb dolgok fognak történni az életben, amit együtt kéne megoldanotok.

Szóval nyugi, őszinteség.. és kitartás a betegséghez!

Puszi :*