Melyik a rosszabb? Ha hiába sóvárogsz valaki után vagy ha nincs senki, aki után sóvárogj?

Szerintem az ha nincs senki hiszen akkor olyan üres a belső

Szerintem a rosszabb,ha olyan után sóvárogsz,aki sosem lehet a tiéd. Pláne,ha állandó kapcsolatban vagy vele. Folyton látod,közel vagy hozzá,elképzeled,hogy mi is lehetne köztetek,s aztán rájössz,hogy nem lesz semmi. Félreérthető jeleket ad,te elhiszed,hogy lehet valami,aztán koppansz,mert ha közeledsz,ő távolodik. Leírhatatlan szerintem ez az érzés,csak az tudja igazán miről beszélek,aki benne van/volt már.

Az előbbi szerintem,mert az egy negatív àllapot,az utóbbi meg egy semleges állapot.

Szerintem a második is lehet negatív. Meg most őszintén, néha azért szeretünk sóvárogni, szenvedni meg reménykedni is, nem? Őszintén nem tudom.

Drága kettes barátunk ratapintott a lényegre. Jelenleg is ilyen helyzetben vagyok és valami elviselhetetlen a fájdalom amit érzek nap mint nap.

Nem vagyok leszbikus, de ha viszonzatlanul sovarogsz valaki utan aki nem lehet a tied az rosszabb. Ha senki nem tetszik tudsz magadra koncentralni.

Benne vagyok,a legrosszabb valaki után sóvárogni. A #2-es nagyon jól megfogalmazta! Pont ugyanezt érzem,élem át én is!

Az első a rosszabb. Most is benne vagyok, szívem lelkem a lányé. Komolyan mindent odaadnék, csak hogy ő velem legyen. De nem érez így irántam, számára csak egy barátnő vagyok. Egyébként tudja mit érzek, és folyton azt hallgatni ahogy egy srácról áradozok.... nem kívánom senkinek.

Amilyen a felhozatal, tökmindegy.