Hogy tegyem túl magam ezen?

Középiskolás vagyok, azaz már csak szakmát tanulok itt és volt egy tanárnőm, aki érettségi előtt tanított és egy ideig úgy éreztem, szeretem és bebeszéltem magamnak, hogy ő is hasonlóképp érezhet irántam, de rájöttem, félreértettem és más diákjaival is hasonlóan viselkedett, akik jók voltak a tantárgyából...És már azt hittem, kiszerettem belőle, bár még mindig nagyon ideges voltam és egyben boldog is, amikor az iskolában néha összefutottunk és beszéltünk, meg megkérdezte, hogy vagyok. Viszont csoportbontásban vagyunk pár órán és az egyik csoportot tanítja és mondta abból a csoportból valaki, hogy a szóban forgó tanárnak lett barátja (mielőtt valaki erre hivatkozva kijelentené, hogy kamuuuu, mert egy tanár miért osztaná ezt meg a diákjaival..Hát nálunk van jó pár ember az osztályból, akik még 20 évesen se tudják felfogni, mit illik megkérdezni egy tanártól és mit nem. Szóval ha csak nem kamuzott az illető, simán el tudom képzelni, hogy megkérdezte valamelyik órán a tanártól, van-e barátja).

És a lényeg, mióta ezt megtudtam, habár nem is 100%, hogy igaz, mégis féltékeny vagyok az állítólagos barátjára, olyan érzés, mintha "elárult" volna, pedig nem is voltunk együtt, sőt, még azt se tudja, hogy tetszett/tetszik. Vagyis lehet, rájött abból, ahogy bámultam órán, vagy hogy kerestem a társaságát, de konkrétan nem mondtam el neki.

Szerintetek mikor múlik el ez az érzés? Volt valakivel hasonló?

20L (A tanár 32 éves körüli)