Anyukák, hogy fogadta a gyereketek, mikor bemutattátok nekik az új, (értelemszerűen női) párotokat?

Szerencsés helyzetben vagytok,mert még kicsik a lurkók, ilyen korban könnyebb velük, mert még nem befolyásolják őket a társadalmi hatások,elvárasok, és a társaiktól jövő nyomás, csak az érzelmeik, igy szerintem könnyebb rájuk jó benyomast, könnyen meg fogtok barátkozni egymás lánykáival, és a lánykák is egymással:-)

Az én kislányom 3 éves volt mikor bemutattam a páromnak. Nem misztifikáltam túl, elmondtam, hogy jönni fog egy nagyon kedves hölgy, aki szereti a gyerekeket és akivel jókat lehet majd játszani, és aki fontos anyunak. Már napokkal előre izgatottan várta, aztan mikor jött a párom nagyon jól sikerült az este, a kislányom egész végig rajtan csüngött,kerdezgette és az oviról meg a kedvenc meséiről, beszélt neki, megmutatta a játékait, végül játszottunk vele:-) Szóval róla szólt az egész, később is ha találkoztak játszottak, édességet, ajándékokat kapott tőle.A párom amugy is szereti a gyerekeket és ért a nyelvükön, igy hamar megszerették egymást, pár hónap múlva már elválaszthatatlanok voltak. Amikor összeköltözésre került a sor megkérdeztem, hogy mut szólna, ha a mostantól velünk lakna.A lányom majd kiugrott a bőréből, hogy mostantól mindig itt lesz az új barátja :-) Ennek már 5 éve , de még mindig imadja a páromat és viszont. Ami miatt aggódtunk az az , hogy vállaltunk közösen is egy babát, ekkor már 7 éves volt a lányom és elég nehezen szokta meg a kistesót, sokat féltékenykedett,hisztizett,pedig igyekeztünk felkészíteni. A viszonylag nagy korkülönbség miatt sem tudott mit kezdeni a babával. Ti ebből a szempontból jobb helyzetben vannak, már az elejétől összetudjátok szoktatni őket és mivel egykorúak, igy jobban ki fognak jönni.

Ne izgulj, ne görcsöljetek rá a dologra, legyetek lazák, mondjátok a kicsiknek, hogy találkoztok az új barátaitokkal és figyeljetek ra, hogy a gyerekek érezzék jól magukat, készüljetek fel, beszéljétek meg, melyik kicsi mit szeret, mivel lehet neki örömet szerezni és arra gyúrjatok rá, mikor találkoztok, a lányokat is készítsétek fel a korukhoz képest.

Nem tudom válaszolhatok-e, de azért válaszolok :)

Engem egyedül nevelt anyukám, sosem ismertem apukámat. Majd 6 éves lettem, amikor elmondta mi a helyzet. Persze nem sokat értettem ebből és nem is érdekelt. Ennek 12 éve és azóta ugynazazzal a nővel van, akit imádok. Mindkettejüket anyunak és anyának hívom. Végül 14 lettem, mikor mondták, lesz egy öcsém és örökbefogadtunk egy csecsemőt. Aki most 4 éves. Nagyon szeretem a családomat. Mindig megvédem őket. Ez így van rendjén. Azt hiszem minden menni fog nálatok is. :) A lényeg, hogy ne görcsöljön erre rá senki, a gyerekek nem hülyék, csak gyerekek. És persze ami a legfontosabb, ha nem néztek és szídtok senkit akkor a gyerek sem az ítélkezést tanulja, ettől nem sérül. Nekem is fiúm van, az öcsém is lányokat puszilgat az oviban :D És persze a barátom is imádja a két anyósjelöltet. Semmiért nem adnám ezt, nekem nem hiányzott az apa. Jobb életem nem is lehetne. Remélem a ti gyermekeitek is így fognak gondolkodni :)