Elfogadás, hogyan, bővebben?

Hát igen, nem egyszerű téma.

Tulajdonképpen nekem is nehezen ment és én is sokáig kimagyaráztam miért nem vagyok meleg...

Aztán mikor rájöttem, hogy kellemetlen nekem heterot játszani, szimplán csak kiszálltam a párkeresésből egy időre.

Szépen elfogadtam, hogy a boldogságom kulcsa így is, úgyis ugyanaz:

elfogadni magam és olyannal lenni, akit képes vagyok szeretni.

Rá kellett jönnöm, hogy néhány negatív támadástól eltekintve semmi nincs veszve... mert miért is lenne?

Nem könnyű az élet melegként, de könyörgöm, heteroként se feltétlen az :D

Hozzáállás kérdése.

Csak nyugi és minden rendben lesz. Ne görcsölj rá semmire.

Szerintem ez pont az a téma, ahol sokkal többet jelent a társas támogatottság, mint a belső egyensúly. Nyilván azok, akik jobb kapcsolatban vannak magukkal, könnyebben fogadják el a melegségüket, és könnyebben vállalják akár nyíltan is, de tényleg nagyon lényeges, hogy legyenek (akár meleg, akár hetero) barátaid, akikkel őszinte lehetsz ebben a témában, és láss magad előtt példát, hogy az az élet, amelyet elképzeltél magadnak, nem lehetetlen melegként sem. Nekem ez olyan szempontból könnyebb volt, hogy mindig is magányos farkasként képzeltem el magam, így választottam szakmát is, és mikor (nagyon későn) eljutottam oda, hogy beismerjem magamnak, hogy tényleg a lányok tetszenek, akkor volt olyan meleg fiú barátom, aki épp coming outolt, és kezdetben vele nagyon sokat tudtam erről beszélgetni, aztán megismertem leszbiket is, később egyre több embert ismertem, és láttam a különböző példákat életmódra, felvállalásra, célokra.

Ha van olyan közeli barátod, családtagod, akivel úgy érzed, tudnál erről beszélni, kezdd ezzel. Sokat fog segíteni. Utána érdemes megismerni más leszbiket, melegeket, esetleg részt venni valamilyen csoport, szervezet munkájában, nem feltétlen az aktivizmus miatt, csak hogy minél több embert megismerj. Hidd el, minél kevésbé érzed, hogy egyedül vagy, annál könnyebb lesz.

(Sajnos kénytelen vagyok megjegyezni, hogy nagyon furcsa ez a régen tetszettek, de már nem történet, csak remélni merem, hogy nem trollkodsz.)