Akibe először igazán szerelmesek voltatok régebben, ma hogyan gondoltok rá?

16 évesen szerettem bele egy nálam 2 évvel idősebb lányba. Teljesen elvette az eszemet, nem volt olyan perc hogy ne gondoltam volna rá. Tudtam hogy Ő az igazi és mással el sem tudom képzelni az életemet. Erről az egészről regényt írhatnék, de most nem fogok 😅 Ha valakit érdekelne, tudja mi a dolga.

Sajnos a történet nem happyend, mondanom sem kell hogy nem jött össze, ez olyan plátói szerelem, de itt vagyok 10 évvel később, mai napig ugyanúgy szeretem, szüntelen, és fogom is.

Ez nekem szerintem egy érdekes történet.:) 20/N De nem írok ke mindent.

16 éves voltam mikor rájöttem hogy biszexuális vagyok és rögtön rámjött a gyerekes jaj gyorsan akarok kapcsolatban lenni dolog. Yubon:D ismerkedtem meg karanténban egy lánnyal és teljesen belezúgtam. Szerintem ez amiatt is lehetett mert senkivel nem beszéltem akkoriban ennyire mélyen és sokat (bár mostani fejjel visszanézve az sem volt annyira nagy dolog) de szóval a baráti kapcsolataim sem voltak annyira “kidolgozottak” ezért nem szoktam hozzá hogy valakit ennyire megismerjek és ő is engem.

Kicsivel több mint egy évig voltunk együtt leszámítva a NÉGY szakítást. Karantén miatt állandóan nála voltam hosszú hetekig együtt laktunk mert nagyon messze lakott tőlem.

Mindegyik szakítást én kezdeményeztem és mindig visszamentem hozzá. Kivéve persze az utolsót.

Az oka? Sok stresszelés, a távolság miatt, közbeszólt a pánszexuális legjobb barátnője és felesleges féltékenykedések félreértések megbántások voltak amikhez túl fiatalok voltunk hogy tudjuk kezelni.

A lényeg hogy mai napig nagyon sokat eszembe jut. Ez inkább talán azért is lehet így 3 év után mert ő volt nekem mindenben az első. Azóta pedig csak néhány kavarásom és egy nagy “fejre esésem” volt egy sráccal akibe nagyon beleestem.

Volt egy másik lány is az utolsó szakitásunk után akivel csak interneten beszéltem kb fél évig de a mai napig ő is néha eszembe jut mert nagyon erős érzelmeim voltak iránta.

Az volt a kérdés hogyan gondolok rá ma. Úgy mint az exemre aki nagyon sokat tanított nekem de nem illetünk igazán össze miután mindketten kezdtünk felnőni és változni de a kapcsolatunk ott maradt ahol. Még mindig nagyon szépnek találom de nem hiszem hogyha most találkoznánk így 20-21 évesen tudnék e vele testileg is lenni. Szerintem abba a korban ő volt nekem az első de nem is tudtam mi a preferenciám kihez vonzódok igazán stb. Ma már nem ő lenne az akivel szívesen összejönnék. De ő volt az aki segített hogy belemenjek ebbe a “világba” és kiismerjem magam. Nagyon örülök hogy lány volt az első szerelmem és első testi élményem is.

Nekem még gyakran eszembe jut mert azóta nem volt komoly kapcsolatom. Nem mondanám hogy jelentéktelen. Minden kapcsolat fontos számomra akkor is ha a múltban van. Szerintem egy része a másiknak valamilyen formán mindig benned lesz. Ezzel meg nincsen semmi baj.

4 éves kapcsolat volt, akkor el sem tudtam volna nélküle képzelni. De véget ért szerencsére, mert egyre jobban beláttam (azóta meg pláne), hogy nem volt olyan jó.

Persze azért eszembe jut ritkán, főleg a szép emlékek, de jelentéktelen már, nincsenek érzések. Nem bánom, sőt jó, hogy az akkori énem megtapasztalta azt a kapcsolatot, de örülök, hogy ma már máshol tartok és véget ért.

29N