Ki a fiú és a lány egy kapcsolatban?

Aki szeret "fiú" lenni, ő irányít. Inkább ő kezdeményez. Van hogy csak ő csinál valamit, a párja pedig élvezi.

Ezek eltérhetnek, a szerepek akár cserélődhetnek. Tudom, így elég sztereotíp megfogalmazás de a kérdező most pont az ilyesmikre kíváncsi. És egyébként magamból kiindulva írtam :) határozottabb vagyok, jobban szeretek adni, csak nézni a lányt miközben élvezi amit csinálok.

Azért azt ne felejtsük,higy egy hete4o kapcsolatban inkábba fiú aktív legalabbus az agyban. A lánynak elég csak feküdnie...

De azt a pasi is élvezi,nem csak nézi a barátnőjét.

Annak ellenére, hogy rengeteg leszbikus nő "férfiasan" öltözködik, nem lesz belőle férfi. Ezt fontosnak tartom kiemelni. De ettől függetlenül felfogtam, hogy a Kérdező mire kíváncsi.

Tehát, kedves Kérdező. A hagyományos értelemben véve a férfi dominánsabb szerepet vesz fel az ágyban (és sokszor a való életben is, de a hétköznapokban betöltött szerepről egy kicsit később), tehát, a kapcsolatban amelyik nő dönt a legtöbb szexualitást érő kérdésben és aki a kezébe veszi a dolgok menetét, az a "férfi". Hogy miért vesz fel valaki egy ilyen szerepet, és miért állítják, hogy ettől nem lesz férfi?

Egyrészt. Nem ülhetnek ott, mint a kukák. Ha egyik sem csinál semmit, abból nem lesz szex. Másrészt attól, hogy valaki a társadalom által férfiasnak titulált ruhákat visel, tevékenységet végez, nem jelenti azt, hogy azonnal férfi, vagy férfi akar lenni.

(Most a magam nevében fogok beszélni.) Szívesen veszek fel inget, szívesen barkácsolok és konyhatündér sem vagyok. De lélekben teljes mértékig nőnek érzem magam. Az, hogy a külvilág mit lát belőlem és a párom mit lát belőlem ég és föld. Van egy gyengéd oldalam, van egy nagyon érzelmes oldalam, egy nagyon védtelen és egy nagyon empatikus is. Ezzel szemben egy teljesen másik ember vagyok, amikor mondjuk a haverjaimmal vagyok, vagy egy hivatalos helyen. Van, hogy van kedvem ahhoz, hogy irányítsak, van amikor nincs, holott a hétköznapokban senkinek nem hagyom, hogy megmondja mit csináljak és elvárom, hogy tiszteljenek. A hálószobában szintén sokkal engedékenyebb vagyok, mint bárhol máshol.

Ezért nem szabad senkit megítélni az alapján, ahogy kinéz. Lehet, hogy hangos és durva, aztán ha a párjával egyedül vannak, akkor elolvad, mint egy vaj és úgy lehet az ujjad köré csavarni, mintha valami futónövény lenne. Vagy épp ellenkezőleg.

Kedves Utolsó, pedig véleményem szerint, még ha folyton cserélődnek is a szerepek, mindig van egy "eseményindító" egy kezdeményezőbb szerepű, akinek az ötleteit elfogadják, s még ha átfedés is van a két fél akarata között a (szerintem) dominánsabb fejezte ki a kívánságát először.

De lehetséges, hogy neked van igazad és tényleg csak én nem látok tovább az orromnál, mert nekem a domináns alárendelt dinamika teljesen természetes, tekintettel arra, hogy BDSM-kedvelő vagyok.

16,18

Pedig vannak nők (ahogy én is) akik szub beállítottságúak.

Én nem tudom magam elképzelni hogy domináljak, akkor sem ha ez nem kötelező.