Párkapcsolatban szerettek jobban lenni, vagy inkább szingliség?

Egyértelműen párkapcsolat. Van kivel megosztani a gondolataidat, akivel együtt tudsz nevetni, sírni stb... nyilván ezt barátokkal is lehet, de vannak azok a dolgok, események, amiket nem feltétlenül velük szeretnél közösen megélni/megbeszélni.

Régen nem tudtam vna dönteni, de a covid (és az 1 év online oktatás khm) megtanított rá, hogy igenis fontos a párkapcsolat.

Ez persze nem jelenti azt, hogy megrögzötten keresni kell valakit stb. Ahogy hozza az élet ;)

20L

Előnye, hátránya is van, de egy JÓ párkapcsolatban sokkal többet kapsz mint szingliként. Sőt egy JÓ párkapcsolatban nem korlátoznak, hanem közösen ugyanúgy megélsz mindent.

Egyébként miért akarnánk meggyőzni? A te életed, neked kell eldöntened hogy akarsz élni.

Nekem volt egy törés,amikor sráccal voltam rövid ideig,érzelmek nélkül (részemről),és utána nem akartam,mert hogy mekkora teher alkalmazkodni. (Aztán akkor már bőven tudtam h a lányok is játszanak,majd amikor jött a covid,át tudtam gondolni,hogy mindig is csak lányok,de nem voltam még lánnyal)

Ahogy az #1es írta,nekem is a karanténos 1 év játszott nagy szerepet ilyen téren,meg hogy néha nem vagyok itthon és egyedül üres úgy még egy szoba is,jobb lenne megosztani mindent. A tartós érzelmek szerintem a fő pozitívuma,meg ott van veled egy személy,akit szeretsz,akinek elmondhatod ami bánt,mert csak úgy érdemes kapcsolatot alakítani,ha értelme és csúnyán mondva érdeke is van.(pl megoszthatod valakivel a problémáidat,élményeket alakíthatsz és egyéb)

Labilis állapotban viszont inkább a tartós viszony,de nem kapcsolat szokott feljönni nálam,-mert önző gondolataim vannak olyankor-ami azért lenne pozitívum,mert nem lenne számonkérés problémák-viselkedés tekintetében,nem lennének ,,elvárások",kevesebb időt kell rá szánnod. De ez csak kapcsolatból való kilépés után lehet jó szerintem. Nekem például már jól esne az a biztonság,szeretet,törődés,figyelem,amit ahogy észrevettem ilyen viszonynál nem kapnál meg,de ha nem hiányolod,akkor persze jó,mert a partner egyfajta haszon. (Nem szexuális értelemben vett törődés,hanem mondjuk ,,hogy vagy?")

Párkapcsolat,csak ha szerelmes is két ember,az érzelem miatt,és a biztonság,meg amiket leírtam értékeket. (Plussz lehet,hogy alkalmazkodni kell,ráhangolódni a másikra,de ha ez megvan sokkal kevesebb stressz,mint egy viszony,ahol a másiknak is haszon vagy és mondjuk hiányérzeted van,mert épp jól esne egy kis empátia és nem kapod meg,meg önzőzés megy oda-vissza,visszafele mindig stresszes,ha nem tudod követni a másikat)

A minőség a lényeg.

Azért nem keresek kapcsolatot, hogy csak úgy legyen.

Ha valakivel van közös szál, valami ami összeköt, és ez természetesen felemelő, értékes emberi kapcsolat. De ha ilyen nem akad, akkor nem alkuszom meg, elvagyok egyedül is

Ez mind csak attól függ, hogy milyen az a párkapcsolat. Én voltam egyedül 6 évig is a mostani párom előtt. Lehetőségem lett volna, de nem az igazi, úgy meg inkább nem. Valamiért én nem tudok úgy együtt lenni valakivel, hogy nem szeretem. Nagyon hamar idegesíteni kezd mindennel, főleg azzal, ha romantikázni akar, nekem meg semmi ilyen hangulatom nincs érzelem híján :D Aztán jönnek a veszekedések, szakítás... Jobb bele sem kezdeni.

Illetve én szeretek egyedül is lenni. Jó, amikor teljesen szabad vagyok, azt csinálok, amit szeretnék, nem kell alkalmazkodni senkihez.

A legjobb viszont egy működő, érzelmeken alapuló kapcsolatban lenni. Ahol a szeretet miatt tolerálni tudok minden "hülyeséget" :D Ahol mindent meg tudunk beszélni, hajlandók vagyunk alkalmazkodni. Van közös hobbink, van mindig "kéznél" egy jó barát, aki meghallgat, megért, akinek adok a véleményére stb.

Szóval inkább párkapcsolat, de csak a "tökéletes", vagy inkább szingliség.