Hogy birkóztok meg a magánnyal?

Én most nem vagyok annyira magányos, mint amikor egy rossz kapcsolatban voltam. Ott sokkal inkább annak éreztem magam.

Engem is inkább a vírushelyzet visel meg, meg még csak most megyünk a télbe, bár ennek az évszaknak is megvannak a szépségei, igyekszem inkább élvezni ezt, semmint rosszul lenni tőle.

1-es. Attól, hogy valaki hazamegy valakihez, lehet még eszméletlenül magányos...

Mi is távkapcsolatban vagyunk a párommal. Az 5-20 óras korlátozás visz ki az észből, mert az utazás szempontjából gáz, hogy 4 órával előbb el kell indulnom, valamint 2-vel később tudok csak menni. Egy olyan távkapcsolatban, ahol 300 km választ el minket egymástól, igen is sok a 6 óra, amit együtt tölthetnénk. Egyelőre szabad utazni, amiatt még nem panaszkodom, de nyilván ezt is korlátozzák majd.

Biszex vagyok.

Sajnos barátaim se nagyon vannak, évek alatt lekopott mindenki csak ilyen haver szintű kapcsolataim vannak.

Én elfogadtam a magányt.Így sokkal könnyebben élem meg,mint hogy rágódjak rajta :D Járok a kutyámmal kutyafuttatóra, hetente 1-2x amikor időm engedi. Ott szoktam beszélgetni a gazdikkal és abban kimerül a szociális életem :D

Nem stresszelek rá semmire. Vírus miatt eleve még nehezebb minden. Felesleges azon görcsölni,hogy magányos az ember.

Nem rosszként kell megélni hanem egy időszaknak. Vannak jobbak rosszabbak.

Fektess időt a hobbidba esetleg stb

Nekem is a hobbim, meg a kutyázás ami lefoglal most,erre koncentrálok kész :)