Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tennétek a helyembe? Volt valaki ilyen helyzetben?
Picivel több mint egy éve vagyunk együtt a barátnőmmel, akivel távkapcsolatban élünk kb 4 havonta tudunk találkozni.
Nekem ő az első nő az életemben, kezdetben nagy volt közöttünk a szerelem, úgy éreztem ő lett a nagy Ő az életemben.
Viszont, a legutóbbi találkozásunkkor, ami sajnos szülőktől titkolózva történt, mivel még nem lettek beavatva a szexuális irányultságunkba, egy rémálmom vált valóra.
A szüleim rá jöttek, hogy egy lánnyal találkozgatok, majd ezt egy hatalmas veszekedés követtek, melyben kinyilvánították, hogy ők nem lesznek partnerek abban, ha egy nővel akarom majd leélni az életem. Röviden összefoglalva kinyilvánították, hogy kb látni sem akarnak, ha a barátnőmmel együtt maradok.
Ez azért is lepett meg, mert egész jónak mondanám a szüleimmel a kapcsolatom, ám ezt nem gondoltam volna róluk, hogy csak így "kidobnának" az miatt, mert a lányuk más.
Megígérték, hogy segítenek rendbe hozni az életem, de szakítsak a kedvesemmel.
A problémám az, hogy ez az egész után úgy érzem, elkezdtem megútálni a barátnőmet, idegesít a nyavalygása, az élethez való hozzáállása, elkezdtek idegesíteni az eddig cukinak tartott dolgai. Egyszerűen nem vágyok rá, a találkozásainkra, arra, hogy vele legyek. Kerülöm a beszélgetéseket, hazudok neki, hogy nem érek rá, ha épp telefonon szeretne beszélni stb
Megváltoztam vele...
Lehet ez az miatt, hogy az egész kapcsolat kiderült? Mit tennétek a helyemben?
Kicsit elkenyődtem, mert fogalmam sincs már, hogy mire is vágyom, vagy hogy ki is vagyok?!
Voltak férfiakkal próbálkozásaim, de nem tetszett, erőltetettnek érzetem a kapcsolataim, amelyekből csak menekülni akartam. A barátnőmmel viszont életemben először éreztem magam szerelmesnek, ami most szintén elmúlni látszik.
Bocsi, ha hosszú lett...
Válaszokat előre is köszönöm!
23L
Ennek tudatában: szakíts. 31 évesen fel kéne tudnia dolgozni magától, főleg, hogy azért ez nem nevezhető olyan hű de komoly kapcsolatnak.
Nyilván rosszul fog neki esni, de nem alapozhatja az életét egy 23 éves lány kiszámíthatatlanságára.
Nézd, a családod és a párod között választni kemény.
Oké,a saját lábadra állás nehéz, de azt feldolgozni, hogy a szüleid nem beszélnek veled nehezebb.
Coming outolni nem egyszerű, különösen ha nem a te választásod. A tényeket megváltoztatni nem tudod, de a narratíva lehet a tiéd.
Én egyetlen barátnőmön se verném ezt le, ez egy fontos személyes döntés, és megérdemled, hogy akkor és úgy beszélgessetek anyádékkal, ahogy te szeretnéd, hogy igen ez a helyzet, nem fog változni. Lehet hogy örökre búcsúznod kell tőlük, és az rohadt kemény. Egy ilyen beszégetéstől félni szerintem nem gerinctelenség.
A csajod se a legfelnőttebb, öngyilkossággal zsarolni szintén parádés.
Ha azt mondod, hogy már nem szereted, talàn ez a kapcsolat már nem az igazi, lehet nem kell erőltetni.
Szerintem ülj le a pároddal beszélgetni, hogy ez így nem megy.
Aztán ha készen állsz, borítsd az aztalt anyuéknál is.
30/LL
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!