Összejönnétek olyannal, akinek egyáltalán nincs barátja, és annyira nem is vágyik rá, hogy tegyen érte (nehezen alakít ki kapcsolatokat amúgy is) de azért annyira nem is túl jó számára ez a helyzet? (kategória! -->leszbikus! )

Az az előnye egy ilyen kapcsolatnak, hogy nem nagyon kell félned, hogy megcsal vagy otthagy valakiért, mivel nem ismerkedik senkivel. Illetve mindig ott lesz veled mert ugye senki mással nem tud majd lenni barátok híján.

A hátránya az lehet, hogy a te barátaiddal sem akar majd ismerkedni, illetve nem tudtok többen közös programokat csinálni, mint pl. nyaralás. De lehet az embereken alakítani.

Én inkább jönnék össze egy ilyen emberrel mint a mostani Tinderes lányokkal... borzalom amit azok művelnek,de ez egy más téma.

Ismerkedtem egy lánnyal,ő is olyan típus volt mint amilyet leírtál kérdező..

Magának való volt,de én betudtam a falak mögé férkőzni..ez mind szép és jó volt pontosan addig ameddig nem kezdett el "rám telepedni"

Értem ez alatt azt,hogy én elég közösségi ember vagyok.. Ha elmentem egy sport eseményre például egyértelmű,hogy nem nyomkodom a telefonom..mikor vissza nyomtam a netem 20 üzenet jött tőle,hogy mivan velem? Miért nem irok vissza ? Foglalkozzak vele..

Nos inkább hagytam az egészet mivel nem szeretem ha valaki ki akar magának sajátítani, s nem ad élet teret számomra.. Inkább már teher volt mintsem jó dolog..

De ez nem egyértelmű,hogy a Te esetedben is ez lenne.. Csak elmeséltem hátha letudsz vonni valami féle következtetést...

Az előző hozzászólókkal egyetértve, van előnye is, hátránya is.

Nekem sincs kimondottan barátaim. Ismerőseim vannak, akikkel néha összejárunk. Elég is az az idő, mert mindneki éli az életét.

De ha a Párom hozzám hasonlóan magának való lenne, egyáltalán nem zavarna.

Ha rajtam lógna sem zavarna. Inkább legyünk egy társasággal vagy van közös társaságunk, mint másokkal van. Ez nem Féltékenység, inkább megelőzés, hogy más lógjon rajta. Illetve mi baj van azzal, ha barátilag is megvagyunk ketten? Lehet a legjobb barátom is.

Én is ilyen vagyok, kevés barátom van, akiket úgy igazán barátomnak mondanék, inkább csak ismerőseim vannak, akikkel elvagyok, de nem ragaszkodom különösebben hozzájuk. Haverkodástól pedig kiver a víz, idétlen illedelmeskedésnek tartom, és úgy vagyok vele, hogy akikkel jóban kell lennem, azokkal előbb-utóbb jóban is leszek :D

Eddig két párom volt, ilyen szempontból kb totál egymás ellentétei. Az egyik lány igazi szociális pillangó, sok baráttal, bulikkal, de attól nem féltem, hogy megcsal, mert nem volt az a típus. A másik lány hozzám hasonlóan introvertált volt, viszont nem lógtunk emiatt folyton egymás nyakán, mindkettőnknek megvolt a magunk élete. Mindkét kapcsolat másért volt jó.

Én is ilyen vagyok, nincsenek igazán barátaim már évek óta, inkább csak ismerősök. Emiatt otthonülős típus vagyok, amin valamennyire szeretnék változtatni, de tudom, hogy teljesen nem fogok tudni megváltozni. Szóval én összejönnék egy hasonló lánnyal.

24/L

A barátnőm is ez a típus. Igyekszem társoságba hívni, bemutatni neki embereket.

A féltékenység fel se merült, én inkább a mentális egészégét féltem, mert azért még az introvertált embereknek is szüksége van emberi kapcsolatokra, egyetlen párkapcsolat nem elég arra, hogy kiegyensyozott legyen valaki. Ha egyszerre borulunk ki lelkileg, akkor mi lesz? Ha pl el kell utaznom/nem vagyok elérhető valami miatt, jobban esne a tudat, hogy szegénykém nem egy elsötétített szobában ül minden szabad percében.