A férfiakhoz vonzódom testileg, de egy nőbe vagyok szerelmes mit tegyek?

Eleve elmondanámx, hogy mindíg is voltak, mindíg is lesznek az azonos nemükhöz is vonzódó emberek (sőt ez az állatvilágban is előfordul de mindegy). A katonaság fegyelemre tanít, nem szexualitásra. Ha tudnád te hogy mennyi meleg volt katona most mégis melegként élik az életüket, nem változott a nemi irányultságuk. Viszont sok olyan idősebb ember van most is akik meghátasodtak még anno, gyerekeik lettek, feleségük még él/meghalt de akkor is öregen kiakarják élni szexuális irányultságukat, nem azért mert ez a “romlott világ” ezt hozta volna ki belőlük, hanem ez mindíg is ott volt bennük, amit el kellett nyomniuk az akkori társadalmi viszonyok mellett. Ezt kéne már megértenie minden okoskodó homofób magyarnak, nem kell ahhoz “bu*inak” lenni hogy valaki ezt az intelligencia szintet elérje.

Kérdezőnek pedig üzenném, hogy sajnos ezeket az érzéseket sokan próbálták már elnyomni, és ha rövidtávon sikerül is, később ezek visszatérnek és akkor kapsz észbe, hogy ezen lehet korábban kellett volna “úgymond” túlesni. Ha tényleg szerelmes vagy a barátnődbe lehet (nem biztos, én véleményem) hogy nem éreznéd ezt de kitudja. Előbb utóbb próbáld ki, lehet hogy biszex vagy. Beszélj erről a barátnőddel, ha viszontszeret, megért és lehet benne legyen hogy most csak mondok valamit; hármasozzatok és vegyetek be egy másik csávót.

Hagyjuk az elsőt. Kell neki a napi bu*izás, hogy helyre tegye az önérzetét. Most jól megmondta a magáét, talán kitart holnapig.

Kérdező. A kérdés szerintem az, hogy számodra melyik a fontosabb. Az érzelmek vagy a testiség. Ha az érzések akkor a barátnőd mellett nagyon jó helyen vagy. Azt írod, hogy "nem úgy vonzódsz hozzá". Eszerint valamennyire vonzódsz. Nem meleg, hanem biszexuális vagy. A legtöbb esetben ez nem fekete fehér (hetero-homo) rengeteg árnyalata van. Nem azt mondom, hogy nyomd el a vágyaid, de ha az érzelmek számítanak akkor én nem kockáztatnám a szerelmem a testiségért.

Ha a testiség a fontosabb akkor keress magadnak egy pasit. De gondold végig, hogy ha így döntesz nem fog-e ugyanannyira hiányozni a barátnőd, és a szerelme, mint most a férfi társasága. Az ember valahogy mindig arra vágyik amije nincs. De sok esetben csak akkor jövünk rá, hogy mi az igazán fontos amikor elvesztettük.

Én is fantáziálok pasikról,közben barátnőm van.Nem könnyű helyzet,ezt én is érzem.Tanácsot nemigen tudnék adni,mert magam sem tudom mi lenne a jó.

Viszont ha kipróbálnád férfival azt amire úgy érzed vágysz,talán választ kapnál a kérdéseidre.

Mondom ezt úgy,hogy nekem sem volt még benne részem,egyelőre keresgélek,beszélgetek;ez egy jó irány lehet..

Te másképp látod a szerelmet.

Ami közted és a barátnőd közt van, az inkább kedvelés.

A szerelemhez hozzátartozik a vonzódás is, máskülönben semmivel sem különbözik a barátságtól.

Meg lejebb írtad is, hogy nem mersz kikezdeni pasival, mert attól tartasz, hogy beleszeretsz, ha biztosan szerelmes vagy a barátnődbe, ilyen meg sem fordul a fejedben.

Szerintem te jobban vonzódsz a fiúk felé, mindenképp próbáld ki legalább, különben csak elfojtod magadban a dolgot, és rámegy a kapcsolatod az egészre.