Mi lenne a reakciód ha az egyetlen fiad bevallaná hogy ő homoszexuális?

Hűha. Itt eléggé eltért a témától a társaság(én ia el fogok). Nos én feltétel nélkül szeretem a szüleimet. Meg a családomat. A barátaimat és rokonaimat és mindenkit, és ők tanítottak meg arra, hogy nem számít semmi más csak az őszinte érzések. Na de hogy a kérdésre válaszoljak, ha én szülő leszek mindenképp szeretni fogom a gyerekem, bármi áron. Nem érdekel, hogy kit szeret, hogy mit csinál és kivel csinálja az ágyban este... Akit szeret azt elfogadom, és őt is fiamként szeretem. Legyen meleg, vagy bármi, rendben van. Mindenki tartson amerre tartania kell. Igazából ha erre nem jönnék rá, akkor kicsit összeomlanék, mert az azt jelenti, hogy nem vagyok elég jó szülő számára. Nem figyeltem eléggé vagy nem voltam kellőképpen nyílt, hogy megossza velem a terheit. És ez iszonyúan fájna.

Amúgy annyira szánalmas itt jó pár ember. Jönnek a beszűkült látókörű,alacsony értelmi szintű, naív, manipulál(ha)t(ó) emberek. Ezt a gondolatot írták már előttem azt hiszem. Tehát minden rendben van az emberiséggel, csak a homoszexuálisok miatt történnek problémák, ugye? Mert az rendben van, hogy emberek millió küzdenek egymás ellen évekig(lásd. 1. és 2. Világháborúk), az rendben van, hogy alkoholista férjek verik a feleségüket, gyereküket, félrebaszva ahol érik. Az is rendben van, hogy egyes hölgyek kefélnek a szomszéddal, meg a fiával, meg a sógorukkal, az apósukkal, a fönökükkel, meg ki tudja még kivel. Az is rendben van, hogy a vallásod miatt bélyegzel meg embereket, ítélkezel, felhasználsz egy többszáz oldalas könyvből 3 szavas mondatokat, mellyel igazolod, hogy az általad hitt felsőbb hatalom megveti a homoszexuálisokat. Azokat a részeket amikben a Biblia arról tanít, hogy a szeretetet helyezzük előtérbe nem kell figyelembe venni, dehogyis. De az is korrekt pl a katolikus vallás részéről, hogy a Vatikán csücsül a vagyonán a világ gyermekei éheznek az utcán. És itt a gyereknevelés témája is. Ne neveljenek a melegek gyermeket, mert az megrontja a társadalmat. Higyjétek el kedveseim a társadalom már elég romlott magában is. Na meg ha Andris és Józsi megengedhetik, hogy felneveljék Julcsát meg Kristófot akik amúgy évekig az utcán hányódtak, küzdve a túlélésért, magányosan elhagyva, akkor miért ne tegyék? Nem jobb inkább két ugyanolyan nemű szülő, mint egy sem? Én ha mondjuk árva lennék bárkinek örülnék aki foglalkozna velem, legy az cápafejű, vagy békalábú.

Szóval én szeretném a gyermekem mind1 milyen, mert az életben csak egy dolog számít (amire remélem megtaníthatom, sarkalhatom, vagy bármi): "Én csak azt kívánom, bármi lesz is, hogy ember légy, fiam!"

Most pedig záporozzanak a vörös kezek. :)) (nem érdekel ;) )

Szarul esne mondjuk ki. Én csak a saját apámból tudok kiindulni amikor lmondtam neki. Leültünk és hosszasan beszélgettünk erről. Mindent őszintén megbeszéltünk mint férfi a férfival. IGazából ő ilyen tekintetbe eléggé liberális, azt nem kellett részleteznem neki hogy nem tehetek erről. Ami viszont tény és nem tetszett neki azok a szterotípiák voltak. Hogy például a meleg férfiak nagyon gyakran váltanak partnert, vagy hogy furán viselkednek, beszélnek, gesztikulálnak.

De pont itt volt az amikor azt mondtam neki:

"- Emlékszel az osztályfőnök helyettesemre?

- Persze, nagyon szimpatikus volt.

- Na hát ő már 8 éve együtt él egy férfival.

- Oh... és ez azt jelenti, hogy?

- Igen, a gyereke örökbefogadott."

ÉS rengeteg ilyen példát tudtam neki mondani. Olyan emberekről akiket nagyon bír és nem is sejtette róluk.

Teljes mértékben sose fogja tudni elfogadni szerintem, de megnyugtatja, hogy normális életet is lehet élni melegként. Azóta pedig ugyanúg beszélgetünk mint eddig. Ugyanúgy beszélünk a munkájáról, autókról, videojátékokról. Szóval nem is igazán van semmi, ami változott volna. Max már nem azt kérdezi h "Mikor utatod be a barátnődet?" hanem hogy "MIkor utatod be a barátodat?"

"

Elmondanám neki, hogy bár a világ általában kegyetlenül ítélkezik azokkal szemben, akik mások, így elképzelhető, hogy ebből neki is kijut a része, én annál jobban szeretem őt, és azt kívánom, hogy boldog legyen egész életében, és legyen hű önmagához, hiszen anélkül később csak egy megtört megkeseredett ember néz majd csak vissza a tükörből.

Elmondanám neki, hogy bár nekem nincs abban tapasztalatom, amit neki kell átélnie, nem akarok okostojást játszani, de ha beszélgetni akar velem, tanácsot szeretne kérni, akkor rám mindig számíthat, ő mindig is az én fiam marad, akire büszke vagyok.