Szerintetek elítélendő vagy visszataszító, ha nem kapcsolatban lenne az első együttlét?

Mostanáig arra vártam és vágytam, hogy a szerelmemmel legyen az első, egy kapcsolatban, mert az romantikus. De már 23 evésen úgy érzem nem kéne tovább várnom, mert azért én is kívánom a testiséget, csak ugye félek is tőle. Nagyon jó lenne egy kapcsolat, alapvetően ilyen beállítottságú vagyok, de nem tudom meddig kéne várnom az igazira, meddig kéne még szűznek lennem, amikor mindenki élvezi az életet, carpe diem, és nem azt látom hogy aki nem a párjával szexel boldogtalan lenne... Csak én elég érzékeny vagyok és félénk, ezért nem megy az olyan könnyen, főleg hogy én lennék a passzív.

És ha utána lenne a barátom, ő vajon valami könnyen kapható ribinek gondolna emiatt?

Mit gondoltok?

Köszönöm a válaszokat előre is.