Nem vagyok férfi? Sajnos a környezetem amit elvár nem tudom teljesíteni. Nem olyan egy férfi mint én.20f

Magadnak kell megfelelj és ha lesz, a partnerednek, nem másnak.

Ha a léteddel csalódást okozol bárkinek, az meg is érdemli.

Nekem amúgy pont te kellenél, tuti, hogy a világ végén laksz :)

Helló földim! :)

Fel a fejjel! Csak előre! :)

Tudod, a nemi indentitás belülről jön. Ha úgy érzed férfi vagy, akkor az vagy, mindegy mennyire "nőies" a viselkedésed a társadalmi nemi normák alapján.

Nekem konkrétan a pszichiáte kérdezte meg -az első beszélgetésünkön, ami lehetne az utolsó is-, hogy akkor én pasinak érzem e magamat, mivel hosszú a hajam és vörösre van festve -ami ugye "női" dolog- és kifinomult az öltözködésem, a szexuális életem egy nagy nulla és romantikus gondolataim meg vannak. Az meg már nem fontos, hogy nekem a romantikáből jönne a többi, vagy hogy a női test mindenhogy taszít és szeretem a férfias alkatom, tulajdonítani azt ami a lábam között van...Az embereknek van nemi érzete csak ugye ez annyira természetes nekünk, hogy mi cisz(vagyis "normál") neműek nem vesszük ezt nagyon észre.

Ha nincs vágyad arra, hogy melleid legyenek, nem taszít a saját tested, ahogyan a tükörbe nézel, akkor nagy valószínűséggel férfi vagy. ;)

21/F

Az én párom is passzív, szereti, ha gondoskodnak róla, alacsony termetű és vékony, szeret másoknak megfelelni.

A munkája sem valami férfias, alkalmazott matematikus.

Mégis jobban férfi, mint a nagy átlag.

Mikor egyetem alatt anyagi nehézségeink voltak, ő volt egyrészt az első, aki egyáltalán ki merte mondani, hogy nagy gáz van, aki többet tett le az asztalra, mint az őt szidalmazó rokonsága együttvéve. Az egyetem alatt végig váltott műszakban robotolt, mert a szülei nem támogatták egy fillérrel sem. Most pedig havi nettó 450 felett tart, amit egyedül magának köszönhet. Ebből támogatja a szüleit, nagyszüleit, akik mint mondottam, egy kenyeret nem vettek neki egész idő alatt.

Miért? "Az, hogy ők nem támogatták a fiukat vagy unokájukat, őket minősíti. Ha én nem támogatnám őket, az meg engem minősítene."

Én hála istennek nagyon erős családi háttérrel rendelkeztem, és próbáltam neki segíteni, de soha nem fogadta el. Nem büszkeségből, hanem azért, mert úgy gondolja, amíg képes saját maga előteremteni a szükséges javakat, addig nem sajnáltatja magát.

És annak ellenére, hogy most a rendkívül módosak közé tartozik, nem felvágós, nem sznob, ugyanaz a csendes, szerény ember, akit megismertem.