Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan mondjam el?
Sosem voltam 100%-ig hetero mindig is volt bennem némi bi hajlam de sosem tudtam elképzelni egy kapcsolatot egy férfival nem tudtam szerelmes lenni egyetlen egybe sem.
Sosem gondoltam volna hogy ez velem is megtörténhet.Mindig is szikla szilárdnak hittem magam.
van egy feleségem akivel már 7 éve alkotunk boldog párt 2 éve megszületett életem egyetlen értelme a kisfiam.Ezért is vagyok annyira tanácstalan hogy mit is tegyek.
7 év kihagyás után ismét elkezdtem társkeresőzni.Nem gondoltam komolyan csak úgy fél regisztráltam mivel a profilomon azt álíttotam behogy biszexuális így férfiak és nők is egyaránt jelentkeztekbá egyik sem érdekelt igazán amíg meg nem talált egy korombeli férfi akivel nagyon hasonlít unk egymásra személyiségüket sok közös van bennünk.Persze nem akartam semmi komolyat csak úgy puszta kíváncsiságból írtam rá hogy mi is sülhet ki a helyzetből.Egyre többet beszélgetünk és mégbeszéltem vele egy találkát ami tegnap le is zajlott.Nagyon sokáig próbáltam lebeszélni magam hogy elmenyek egyáltalán de győzött a kíváncsiság és elmentem.
Amit nem bántam meg.Hagytam megtörténik a dolgokat csak egyetlen egy csók volt de úgy éreztem hogy megmozgatott bennem valamit.
Úgy érzem bele szeretem bár fogalmam sincsen mit tegyek.A csók óta még háromszor találkoztam vele de nem történt semmi .
Fogalmam sincsen hogyan tudnám elmondani a feleségemnek.Bár az utóbbi időbben kezdtem úgy érezni hogy nem teljes az életem szükségem van valami pluszra amit ő nem adhat meg de sosem akartam becsapni.Már megtörtént nem tudom megnézni történetét tenni de azt hiszem nem is akarom.Nem voltam boldog de boldogtalan se.Szeretem meg tisztelem de már nem úgyanúgy tekintek rá mint az elején már nem tudok úgy rá nézni mint a szerelmemre mert csak egy barátot látók benne.
Szeretném megpróbálni a kapcsolatot ezzel a sráccal mert soha nem éreztem még ilyet sosem voltam még ennyire szerelmes viszont nem akarok szeretőt tartani nyílt lappal szeretnék tovább lépni szeretném ha tudná hogy ez nem az ő hibája .
Viszont ezt fogalmam sincsen hogyan mondhatnám el neki?
Kérlek aki már volt hasonló helyzetben kérlek adjon tanácsot hogy ő mit tenne .
" egy találkát ami tegnap le is zajlott."
"A csók óta még háromszor találkoztam"
Ezen két állítás nem fér össze, amennyiben nem telt több napba míg megírtad ezt a kérdést. Figyelj a fogalmazásra!
A helyzet szerintem gyönyörű, mert nincs belőle fájdalom mentes kilépés: Választhatod a racionalitást, amivel önmagadat pusztítod, amit későbbiekben a környezeted is megszenvedhet (időzített bombához hasonlítanám); Vagy az érzelmeket, akkor pedig lehet hogy egy űr keletkezik közted és a feleséged között, ezáltal pedig gyermeked között (akár egy gyors késszúrás, ha nem tudod, hogy használd, kritikus pontot érhet).
De szerintem akkor is a második a helyes döntés. Én elvált szülők gyermeke vagyok, és a családom még most sem igazán heverte ki a mi "időzített bombánkat"... Bár igaz, ha apám a kételyei megszületésekkor dönt úgy, hogy elmegy, akkor talán kedvezőbbek lettek volna a dolgok, de én és a fiatalabbik bátyám nem jövünk világra, szóval... A döntés a tiéd. Lehet, hogy ez életed legfontosabbika, így én a helyedben nem hallgatnék egy ideíró embernek sem, mert ez nem az ő életük!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!