Ti mikor keztétek sejteni hogy melegek vagytok és mikor tisztázódott le? (kor)

15 körül

Most 17 vagyok

Uhh kb tisztában voltam vele 12 éves koromtól... De csak 18 évesen tudtam elfogadni. :D

19

Visszagondolva, szerintem ßuzi$h kisfiú voltam, "nyegle", de ez elmúlt egy idő után talán harmadikra.

13 éves voltam, amikor először kíváncsiságból megnéztem egy meztelen férfis képet, csakhogy tudjam én biztos nem vagyok meleg, de hát tévedtem, iszonyatosan nagy orgazmusom volt, és utána jött a bűntudat. Tudtam azt, h amit csináltam "tilos", mert a melegeket mindenki megveti és nem akartam így járni. El kezdtem más poreszt nézni, csajozni, lányokkal barátkozni, de nem tudtam "elmenekülni" a melegségem elől. Nyolcadikban "szerelmes" lettem egy hetedikes fiúba, gimiben pedig már nem is csak egy fiú tetszett.. kb 10-15 fiút minimum nézegettem.

Közben a csajoknál nem volt semmi sikerem (tudom, h nem nézek ki rosszul, nem az volt a baj), egyszerűen a randik szörnyűek voltak és kényszeredettek. Végül 16 évesen a depresszió, az állandó rosszkedv és az önként vállalt magány miatt úgy döntöttem, h amikor 17 leszek elfogadom, hogy meleg vagyok, nem volt mit tenni, már magam előtt is csak egy olcsó színjáték volt, hogy nem vagyok meleg. Addigra már magammal sem tudtam elhitetni, hogy tetszenek a lányok szexuálisan, nem csak úgy esztétikai szinten.

Miután elfogadtam magam sokkal könnyebb lett az életem, és sokan meg is jegyezték, hogy furcsa, h boldog vagyok, még a szüleim is meglepődtek, h igazából boldog is tudok lenni :D

22 mfa

Így visszagondolva nekem is már korán voltak jelei a melegségemnek, már oviban is nehezebben barátkoztam fiúkkal, és a mai napig főleg lány barátaim vannak. Meg ami így érdekes utólag, hogy úgy gondoltam mindig, hogy egy barátnő "szükséges rossz" ahhoz, hogy az embernek családja legyen. Aztán 20 éves koromban tisztáztam magamban a helyzetet, elkezdtem fiúkkal ismerkedni, hamar meg is találtam a páromat, és így értelmet nyert számomra a párkapcsolat lényege, és vele ténylegesen el tudok képzelni egy szerető családot, mindenféle "kényszerkapcsolat" nélkül is.

23fm

Emlékszem, talán 8 lehettem, amikor az első ilyen impulzus ért. Volt egy velem egyidős barátom, akinek volt egy bátyja, 5-6 évvel idősebb. Semmi komoly nem volt csak azt vettem észre, hogy rabul ejtően szép hangja van.

Majd 13 évesen került egy új gyerek az osztályunkba, aki a padtársam lett és mi legjobb barátok lettünk. Én teljesen belezúgtam, és akkoriban fogalmazódott meg bennem, hogy más vagyok, mint a többiek. Vele nem lett semmi, hiszen egy hetero srácról beszélünk, de ez az incidens elég erőt adott, hogy magam előtt vállaljam magam.

Majd 15 évesen összejöttem az első fiúmmal, elmondtam a családomnak, hogy meleg vagyok, majd a barátaimnak... mostanra meg, sok mindenen túl de évek óta élek boldog párkapcsolatban.

23/f

Az oviban mar tudtam, hogy valami nincs rendbe.

Nehezen tudtam az oviban barátkozni a fiúkkal, és ez így van a mai napig, egy fiú barátom sincd, csak lány barátaim vannak. De mar oviban is látszott rajtam a dolog, mert mindig babáztam, lányosan jártam kb a mai napig, talán az éven kezdett el változni a jarásom.

Az általános iskolában is jobban ki jöttem a lányokl. Ovitól kezdve megnézem a fiúkat, és mindig zavarba jövök, ha egy helyes fiú van a közelemben, nemtudom.

És amúgy sokan észre is veszik, sokan lehordanak (ami nem zabar mert nem érdekel mások véleménye xd)

Legelőször dolog a bátyámmal történtek, elég sokszor, amit a mai napig bánok.

Ma mar elfogadom, hogy mi vagy. De nem coming outolok, mivel a szüleim elégge homofóbok. Ezért nagyon sok depressziós korszakomon vagyok túl, ongyilkossági hajlam, de már hozzá szoktam, hogy lehet h sosem fognak meg érteni, hogy beteg a fiúk.

Most vagyok 16 éves! :)

Szlovákiaban élek.

Valaki ha szeretne beszélgetni, 25 éves korig, nyugodtan írhat!