Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan kell elfogadni az igazságtalanságot?
Hogyan fogadjam el azt, hogy a homofób szüleimnek sosem adhatom majd önmagamat? Hogy sosem mutathatnám be nekik a barátomat? Hogy nem nézhetek akárhol a városban úgy rá, mint aki a világot jelenti nekem, a félelem nélkül, hogy atrocitásba keveredek? Hogy nem mehetek vele kézenfogva? Hogy nem ölelhetem meg az utcán szenvedélyesen? És a többi...
Inkább úgy vagyok vele, hogy jobb, ha nem is lesz barátom, csak idegeskedést és kínlódást adna ez a világ nekünk. Mások hogyan bírják elfogadni ezt?
Homofób környezetben nevelkedtem, de viszonylag hamar rájöttem, hogy nekem nem a gyűlölet a normális (habár egy kis idő kellett, mire először kimondtam, hogy mi vagyok, de mindig is tudtam, mégha nem is neveztem nevén).
Én biszex vagyok, de nem mertem sose barátnőt szerezni. Egyszer majd talán, de most még félek. A szüleimtől nem, mert nem tartom velük a kapcsolatot meg egyébként se érdekel a véleményük. Attól viszont mindig, hogy az emberek bántanak, ha más vagy (és itt most nem csak szexualitásról beszélek). Mert engem sokat bántottak.
Részben igaza van az elsőnek, nekem így sikerült fiúval összejönnöm, de az kicsit más. Meg kell erősödnöd. Fel kell vállalni önmagad. És nem szabad félelemben élned. Jogod van, hogy azzal szeressétek egymást, akivel akarjátok és senki nem korlátozhat a boldogságodban. Senki nem bánthat! Ezt jegyezd meg jól.
Nem elfogadni kell az igazságtalanságot, hanem kizárni mások gyűlöletét az életedből és szükség esetén, megtanulni megvédeni magad akármilyen módon. Ha a szüleid bántanának, akkor nem szeretnek, el kell szakadnod tőlük is.
Konfliktuskerülés, de konfliktusvállalás, szerintem ez a helyes hozzáállás a problémához. Ami pedig nem a szexualitásod, hanem az emberek viselkedése. De ne félj. Nincs okod rá. Hiába próbálnak megfélemlíteni, nem hajthasz fejet előttük, mert csak az ő erejüket növeled tovább wgy értelmetlen háborúban. Megérdemled te is a szerelmet. Csak nyugodj meg és vágj bele.
Nem muszáj bárkinek az orrára kötnöd, ha ez nehéz, de ha megismersz valakit, ha szeretnél valakivel együtt lenni, tedd azt. Tedd! A világ tőled is jobb hely lesz. :)
#6-os:
Gondolj be a mi helyzetünkbe. Nem kértük hogy megszülessünk, nem kértük a létezésünket, se a szexualitásunkat. csak jött. és nekünk el kell viselnünk, mégha utáljuk is. A szülő könnyen mondja hogy mennyi szart meg tett értünk. De ki kérte ezt az egészet? Senki. Főleg mi nem. Ezt dobta a gép. És ha a szülő nem képes elfogadni, hogy a gyerekének van egy apró defektje, akkor nem is kéne hogy szülő legyen, mert a gyereke biztos nem kérte előre hogy majd ha tinédzser lesz, utálják majd meg egy olyan dologért amit nem kért, és nem is tehet róla.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!