Mi az oka annak, hogy összességében még a barátkozás is nagyon nehéz, bonyolúlt dolog rengeteg homoszexuális embernél? 23F

Sajnos sokszor tapasztaltam, hogy nagyon nehéz még a barátkozás is homoszexuális emberekkel. Bár szerettem volna, még az iskolában sem voltak homoszexuális barátaim, mert mindenki nagyon zárkózott volt és óvatos.

Nagyon fájt a lelkemnek, amikor "eredendően, szinte egyből" elkönyveltek engem egy olyan embernek, aki "biztosan nem megértő". Pedig ez egész egyszerűen nincs így. Sokan nem ismertek engem, de arra hivatkozva, én a lányokat szeretem, kijelentették, "akkor én biztosan nem vagyok toleráns". És volt olyan ember, aki ezt a szemembe is mondta, pedig valójában semmit nem tudott rólam.

Természetesen megértem és elfogadom az olyan indokokat, mint a "ez magánügy", "a társadalomból sokan nem értik meg ezt a dolgot", "nem merem rád bízni ezt a titkot" és nekem ezt kötelességem elfogadni. De egész életemben azt éreztem, engem kizárnak minden közösségből és ez tényleg nem volt jó érzés. Teljesen kirekesztve éreztem magam és nagy szükségem lett volna barátokra, mint ahogyan most is.

De ez akkor volt különösen rossz érzés nekem, amikor tudtam, láttam, a suliban rengeteg diák tudott barátkozni homoszexuális emberekkel, engem pedig kirekesztettek, még sértegettek is. Ilyenkor nem nagyon tudtam mit tenni, a versek, festészet magányos világába menekültem, de hosszútávon nem működött a dolog.

Most úgy érzem, már vagyok annyira felnőtt ember, hogy újból megpróbáljam a dolgot, igaz, az iskolai negatív tapasztalatok nyomott hagytak bennem. Mit gondoltok, mik az okai annak, hogy ennyire nehéz ismerkedni, barátkozni homoszexuális emberekkel?