Kezdőoldal » Szexualitás » Homoszexualitás » Édesanyám gyanítja, hogy...

Figyelem! A Szexualitás kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Édesanyám gyanítja, hogy szeretem a fiúkat, mégis tabu téma itthon a melegség és szinte rettegünk szóba hozni a témát, mit tegyek? 23F

Figyelt kérdés

Tudom, hogy már felnőtt ember vagyok és tudom, szégyeljem magam, amiért nem vagyok eléggé önálló, de Anyukámmal nagyon jó a kapcsolatom (vele élek, Apa nem él velünk, testvérem már megházasodott) és szinte minden megbeszélünk. Mindketten magányosak vagyunk szerelem terén, neki 10 éve, nekem másfél éve nem volt társam, de úgy vagyunk vele, ameddig nem találunk olyan embert, akivel szeretnénk együtt lenni, fölösleges szomorkodni emiatt.


Nekem eddig csak lányokkal volt dolgom, de úgy érzem, a fiúk érdekelnek engem, nagyon. Már volt is egy Coming Out szerűsésem Anyának 2012-ben, de akkor (még) nagyon haragudott a dolog miatt és bosszús volt, csalódott, szomorú, kétségbeesett. Aztán a téma el lett temetve, azóta volt 2 barátnőm, de nem volt boldog egyáltalán.


Félek nyíltan kezelni a dolgot, még itthon is, pedig tudom, hogy érzi bennem ezt a dolgot, sőt, néha mindketten beszélgetünk a dologról, de csak burkoltan. Önmagamnak viszont már bevallottam a dolgot. Vannak meleg ismerőseim, de csak virtuálisan beszélgetünk, melegségről soha, illetve nem tudják érzelmeim.


Mit tegyek? Nagyon rossz igy élni, néha nagyon elkeserit a dolog.


2016. jún. 25. 15:38
 1/9 anonim ***** válasza:
40%
benézhetek hozzátok, mindkettőtökre ráfér egy kis.. :D
2016. jún. 25. 15:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
93%

"Tudom, hogy már felnőtt ember vagyok és tudom"


A lényeget ezzel le is írtad. Sajnos anyukád valószínűleg egyfajta házastárs pótléknak is tart téged. A párjával kéne jó kapcsolatot fenntartani, nem veled. Neked saját család kéne és az ő problémájukkal kéne foglalkoznod és azokat megoldanod, nem anyukád problémáim osztozni.

2016. jún. 25. 15:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 A kérdező kommentje:

15:45


Attól félek, igazad van! Fél éve, amikor a születésnapja volt és rajtam kivül SENKI nem köszöntötte őt föl személyesen, sírva fakadt és azt mondta, már csak én maradtam neki és amikor elköltözöm, még magányosabb lesz és azt nem bírná ki. Nem tud egyedül lenni, belebetegszik.

2016. jún. 25. 15:50
 4/9 anonim ***** válasza:
92%

Szerezz anyukádnak egy társat,mert itt ez a probléma szerintem.

Magányos,tipikus kapuzárási pánik.

2016. jún. 25. 15:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
100%

Hogyhogy csak gyanítja, ha volt egy comming out szerűség?


Egyébként ezzel kapcsolatban a kevésbé népszerű álláspontot vallom: konzervatív családtagokra ezt nem kell ráerőltetni.


Nekem spec rendkívül vallásos családom van, akik még azon is kiakadtak, hogy biológusnak mentem. Ha bedobnám még azt is, hogy biszexuális vagyok, elképzelhető, hogy pár családtagot idegösszeomlással kéne kezelni. :D


Szerintem először a saját lelki és szerelmi életedben rakj rendet. Az anyukáddal való tényközlésre szerintem akkor térj vissza, ha már van egy fix, működő kapcsolatod amiben boldog vagy és ezt szeretnéd anyukáddal közölni.

2016. jún. 25. 16:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
100%

3. Megértelek. Sajnálom a helyzetedet. Meg kell neki értenie, hogy te majd a saját életed fogod élni, és neki kell a sajátját, keressen társat, boldoguljon nélküled is. Sokan vannak, akik az ő korában keresnek és találnak társak és feltalálják magukat.

Neked pedig nem őmellette a helye, barátkozz ezzel a gondolattal. És a magánéleted részleteit pedig végképp nem vele kell megosztanod. Ez a dolog nem is igazán tartozik rá.

2016. jún. 25. 17:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 A kérdező kommentje:

Alapjába véve, én szeretem a lányokat (is), csak sajnos nagyon sok csalódás ért. Minden tisztelem a női nem felé, rengeteg a kedves, okos, szép lány, boldog vagyok, hogy volt már barátnőm, de most úgy érzem, hogy lelkileg képtelen vagyok újra barátnőt szerezni.


Fájdalom volt már az utolsó kapcsolatom, s ezért is léptem ki belőle. Azt éreztem, elfogyott a motiváció, nem szeretnék lány mellett lenni. Egyrészt, mert valahol a lelkem mélyén mindig is érdekeltek a srácok, másrészt pedig úgy éreztem, nem szeretnék lány mellett lenni.


Az iskolában, ahol sok korombeli lány nagyon goromba volt velem, akkor főleg azt éreztem, nem is a lányokkal van dolgom nekem. Láttam sok embert körülöttem, akiket tönkretett, hogy kapcsolatban élnek, leamortizálta őket a partnerük lelkileg, van, aki beteg is lett. Nagyon megijedtem, főleg, amikor kezdett bennem, a lelkemben a melegség iránti igény növekedni.


Aztán elmondtam Anyukámnak az érzéseimet, hogy valójában mindig is érdekeltek a srácok, mire ő azt felelte, hogy tudja jól, hiszen érezte. Azt felelte, már 8 éves korom óta gyanítja, az évek során pedig egyre biztosabb lett benne, annak ellenére, hogy volt barátnőm. De ez a beszélgetés még 4 éve, 2012-ben volt, s akkor bizony nagyon megviselte a dolog. Szerintem, ha ma beszélgetnénk erről, már sokkal jobban el tudná fogadni a dolgot.


Azt nem értem önmagammal kapcsolatban, hogy egyik pillanatban még azt szeretném, barátnőm legyen, másikban viszont arra gondolok, de jó lenne fiúkkal ismerkedni. Sok olyan éjszaka van, amikor azt álmodom, barátnőm van, viszont rengeteg éjszaka pedig azt, hogy srác van mellettem. Úgy voltam vele, szüneteltem egy ideig a szerelmet, hagyom, hogy letisztuljanak bennem a dolgot. Nos, úgy gondolom, a másfél év párkapcsolat nélküli élet, mostanra már kezd elég lenni. Érzem, hogy szeretnék újra társat, de nem tudok még önmagammal kapcsolatban sok dolgot.


Pedig alapból, igy visszagondolva, szép emlék, amikor volt barátnőm (az egyik kapcsolatom 1 évig, a másik 2 fél évig tartott) Én mindent megtettem, hogy a lány boldog legyen, de a kapcsolat végére, mindig ugyanazt éreztem: biztos, hogy én erre vágyom? Erre van szükségem? Ezt szeretném?

2016. jún. 27. 09:34
 8/9 anonim ***** válasza:
100%

"mire ő azt felelte, hogy tudja jól, hiszen érezte. Azt felelte, már 8 éves korom óta gyanítja, az évek során pedig egyre biztosabb lett benne, annak ellenére, hogy volt barátnőm."


Ez esetben mindent tisztáztál. Most már csak azt kéne megtudnod, hogy fiúkkal tényleg boldogabb-e a kapcsolatod, vagy csak rossz embereket fogtál ki korábban.

2016. jún. 27. 12:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
100%

először is, magaddal gyere egyenesbe, és ha már biztos a biszexualitasod vagy melegseged, tovabb gondolkozhatsz, hogy elmondod-e barkinek.

A helyedben nem eroltetnem, ha megis elmondanad neki, jo konyvek, cikkek vannak a temaban. Pl. Alfoldi Nem vagyok büszke c. irasa.

2016. szept. 3. 14:38
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!