Melegek, akik olyan munkát végeztek, mint tanár, orvos, ügyvéd stb, hogyan viszonyultok a munkátokhoz? Felvállaljátok/titokban tartjátok azt, hogy kihez vonzódtok?

Ez a kérdés számomra, azért vicces mert én ügyvéd vagyok, a párom meg orvos, én felvállalom, de nem közlöm mindenkivel. Egyszerűen megmondom ha rákérdeznek. A párom meg már volt házas (ő bi), ezért nem igazán foglalkoznak ezzel. (Egykórházban vannak fontosabb dolgok is.) Egyrészt az elsőhöz csatlakozva, tényleg nincs helye, másrészt nem nézek meg jobban senkit a munkám során, mint egy házas/párkapcsolatban élő heteroszexuális. Van partnerem és kész.

35.F

Igen, utolsó, tényleg megragadtad a kérdés lényegét! :)

De ha már belementél. Attól, hogy hivatás, még munka is. Az orvos is ember. Erre a hivatástudatra szeretnek sokan hivatkozni, hogy igenis dolgozza ki a belét, ne legyen a párjával/családjával még ünnepekkor se, ügyeljen csak 24 órákat többször is egy héten, legyen mindig éber, persze a 24 órás ügyelet alatt, ha meg mer enni egy szendvicset, már egyből "minekmentazilyenorvosnakhanincshivatástudata" duma... Nevetséges.

Mondok példát. Hivatástudat, ha rosszul van egy ember az utcán, és ha arra jár egy orvos, odamegy segíteni, mentőt (segítséget...) hív.

Mikor elvárják orvosoktól (hallottam ilyet), hogy ingyen és bérmentve dolgozzon, tartson prezentációkat, előadásokat nulla tiszteletdíjért, hivatástudatra hivatkozva, az már más kategória. Én kizsigerelésnek nevezném, és a másik semmibe vevésének, kihasználásának.