Zavar, hogy harminc évesen nem merek outolni apámnak, aki semmiről se tud, mit tegyek, hogy vegyem rá magam?

Az apa fia kapcsolat és reláció akkor is megmarad, ha mi gyerekek felnövünk.

Átérzem a helyzeted. Én sem outoltam még egyik szülőmnek sem.

Biztos sokan tépik a hajukat, hogy felnőtt létemre még itt tartok. De minden élethelyzet/történet és ember más.

Sokan vagyunk, akik félünk a szülői elutasítástól. Szerintem is fel kellene keress egy pszichológust. Magamnak is ezt tanácsolom. Egyszer már elkezdtem járni, de pár alakalom után abbahagytam. Ideje lenne folytatnom...

Sok erőt sorstárs!

Te ismered apádat. Nem biztos, hogy mindig az a legjobb, ha nyakonöntünk valakit a nyers igazsággal.

Ezt csak Te tudhatod, hogy mi lenne a legjobb.

Én se coming outolok addig, amíg nem tiztáztam le magamban.

Mondjuk, ha lenne egy párkapcsolatom, akkor szerintem én nem tudnám titkolózva működtetni. Volt, amit emiatt buktam. De én mondtam, hogy ezt így nem tudom csinálni, viszont nem vagyok még képes outolni.

Azóta sem volt párkapcsolatom, csak egy szexhaverom. Titkolózva nem is látok más perspektívát magamnak.

Ezt a részét mi melegek megszívtuk sajnos. Főleg, aki nem az a bevállalósabb fajta.

Mikor az első párkapcsolatom lett, akkor két hónap után elmondtam otthon.Apám már nem élt,csak anyám volt,de ő egy elég karakán nő.Nos elmondtam és be akartam mutatni neki a párom,aki lent várt.Anyám erre kijelentette,hogy ő ezt a szégyent nem viseli el,akkor egy hídról a Dunába ugrik.

Válaszom az volt,hogy okés,ugorjon, mi most akkor elkísérjuk a hídig,válassza ki melyikről akarja. Elképedt,csendben maradt. Megmondtam neki ott és örökre,hogy a magánéletembe senki nem szól bele.A párom az első,ez így volt mindig és így lesz,ha ismét lesz párom.Senki nyivákolása nem érdekel,de bent a munkahelyen sem,pedig tudták rólam.

Viszont olyan volt,hogy a páromat a saját családjával szemben nekem kellett megvédenem szóban.De ott is kiálltam érte,mert akit szeretek,azért mindent.

Konspirálva nem lehet élni,az a biszex apukák sajátossága.Felőrli a kapcsolatot,mert a párunk azt hiheti,hogy szégyelljuk őt.

Mondom ezt úgy,hogy nálam az utcán kézenfogás,csókolózás,ölelgetés nem szokás.Kézfogás és ennyi.De ez sem azért,mert félek,hanem azért mert az intimitás két emberre tartozik,nem a sok barom proli szájtátira.