A melegek túlnyomó többségénél tényleg nem működnek hosszútávon a monogám kapcsolatok?

Vannak ilyen monogám kapcsolatok,van szeretet és van hűség is bőven.Csak mivel ezeket általában nem reklámozzák, nem kérdkednek vele és nem abból állnak,hogy fél méterenként agyonsmárolják egymást, így nem tudunk róluk.

Viszont nagyon tisztelem a tartós és monogám kapcsolatokat és az abban élő, egymást szerető és tisztelő embereket !

Szerintem is a titkolózás és a "4 fal közé űzés" öli meg a legtöbb meleg kapcsolatot.

Például, ha a kollégák közül valaki megkérdezi, hogy hol voltál a nyáron, akkor nem mondhatom azt, hogy itt és itt voltunk a párommal, mert az felér egy coming outtal.

Fényképet meg pláne nem mutathatok. Mutathatok persze, de akkor azzal már rögvest más orra alá is dörgölöm a melegségem. Amit meg nem akarnak a heterók. Viszont így semmi esélye egy normális kapcsolatnak.

A heteró elképzelés a "4 fal között azt csinálunk, amit akarunk, de amúgy ne dörgöljük más orra alá-dologról" az, hogy ne is tudjanak semmit. Még az orientációmat se. Már az feszélyezi őket.

Megértem őket, de ők is értsék meg azt, hogy így nincs esélye normális emberi kapcsolatokat kialakítani.

Ebből lesz az, hogy mikor már nem bír a vágyaival az ember, akkor szexel azzal, akit talál és akkor egy darabig nyugi van. Nagyon sekélyes és szomorú, de szerintem a meleg promiszkuitásért ez az aspektus nagyban felelős.

Nincs a melegek előtt egy társadalmialg elfogadott életút, amit végigkövetve, rendezetten leélhetnék az életüket valaki oldalán.

Hány házasság működne úgy, hogy a külvilág számára mondjuk nem szabadna nyilvánvalóvá válnia, hogy egy férfi és nő, egymáshoz tartoznak?

Ha egy heteró pár végigelemezné egy napját, szerintem meglepődne, hogy milyen gyakran nyilvánítja ki egyik vagy másik fél, hogy párkapcsolatban él. Élménybeszémoló utazásról, vásárlásról, mit sütöttek, hol sétéltak... Stb. Mi melegek még azt is meg kell, hogy gondoljuk, hogy a többes szám első személyt kik előtt használhatjuk.

Ha a szűk család elutasító vagy nem coming outoltál, akkor az ember még a saját szülei, testvérei előtt is kínosan ügyel, hogy egyes szám első személyben beszéljen, holott esetleg már többesben kellene.

Ez így baromi nehéz. És akkor erre a kiindulási állapotra rakódnak rá pluszban ugyanazok a nehézségek, nézeteltérések amik minden heteró párkapcsolatban is megvannak.

Szerintem ezt a részét is érdemes lenne látni, mielőtt pálcát törnénk a melegek felett. (Itt most nem a gruppenek és egyebek világát menetegetem, a válaszom a normális kapcsolatot megpróbálók szemszögéből igyekezett felvillantani egyéb szempontokat is)

17. tökéletesen leírta

sajnos :(

17-es vagyok. Saját magamból indultam ki és én így élem meg. Nem kell, hogy tetszen vagy, hogy más így csinálja és érezze.

Biztos túlságosan is rápörögtem már erre, de ez van. Én ilyen vagyok.

Nekem emiatt nincs senkim sajnos. Volt egy rövid ideig, de nálam emiatt nem működött. Ez egy válasz a sok közül. De személyes.

Örülnék, ha lazábban tudnám kezelni a külvilágot, az elvárásokat, véleményeket, de nekem ez nem megy. Jobb lenne, ha menne.